Jelentős fordulat állt be 2022-ben az európai energiapiacon, melynek köszönhetően először fordult elő, hogy a szél- és napenergia nagyobb részét tette ki az Európai Unió villamosenergia-termelésének, mint a fosszilis gáz – írja az Euronews.
A megújuló energiaforrások a blokk termelésének több mint ötödét (22 százalékát) adták az elmúlt évben. Ezt követték a gázerőművek 20 százalékkal, majd a szénerőművek 16 százalékkal. Ez utóbbi másfél százalékos növekedést jelent az ezt megelőző évhez képest, derül ki az Ember agytröszt jelentéséből. A fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet csökkenésében jelentős szerepe volt annak is az elemzés szerint, hogy az orosz invázió hatására számos európai ország megszakította a kapcsolatot legnagyobb gázszállítójával.
A vízenergiából származó áramtermelés csökkenése egyértelműen az évszázados léptékben is ritka aszály következménye: 2000 óta a legalacsonyabb részarányra esett vissza a teljes termelést nézve. Az atomenergia részesedésének csökkenése a jelentés szerint a karbantartásra szoruló francia erőművek leállása miatt következett be.
Emellett az éghajlat is jelentős szerepet játszott, mivel néhány atomreaktort le kellett állítani, hogy megakadályozzák a hűtéshez használt folyók túlmelegedését. A nukleáris és vízenergia-termelés együttesen óránként 185 TWh-val csökkent, ami az EU teljes energiatermelésének 7 százalékának felelt meg 2022-ben.
Csúcsot döntött a napenergia iránti kereslet
A megújuló energiával foglalkozó thinktank szerint 2022-ben a napenergia-termelés nőtt a legdinamikusabban az Európai Unióban, egészen pontosan 24 százalékkal, ami 10 milliárd eurónyi gázköltséget takarított meg. Ez majdnem kétszerese a korábbi rekordnak.
Egyértelmű konzekvenciákat még nem lehet levonni a 2023-as évre a januári tapasztalatok alapján, azonban a jelentés szerint 24 nap elteltével az Európai Unió országai 37 százalékkal kevesebb gázt termeltek. Az agytröszt becslései szerint a fosszilis termelés idén 20 százalékkal zuhanhat, ami kétszerese a korábbi, 2020-as rekordnak.
