A való élet digitális reprodukálása régi vágya az embernek, többek között ennek köszönhetjük a klasszikus szimulátorjátékok elkészültét, és a közösségi média létrejöttét is. A koronavírus-járvány megjelenésével jelentősen fellendült az online kommunikációs platformok iránti érdeklődés, amelyből a technológiai cégek azt a következtetést vonták le, hogy megéri ebbe a területbe fektetni. Így a különböző chatprogramok mellett konkrét virtuális világok fejlesztésébe kezdtek.
A Web3, vagyis a decentralizált internet fontos építőkockája a metaverzum – egy olyan nyitott világ, ahol az emberek egy avatar bőrébe bújva dolgozhatnak, ismerkedhetnek, vásárolhatnak és utazhatnak, a bővített valóságnak (Extended Reality, XR) hála. És bár a Facebook nevére vette az ötletet, érdemes kiemelni, hogy az óriáscég bejelentése előtt is már számos hasonló, blokklánc technológián alapuló platform működött.
Ez utóbbi rövidítés egy nem kézzel fogható, digitális terméket takar, ami a kriptovilág más érméivel szemben teljesen egyedi, csak egy darab létezik minden ilyen műtárgyból. Az NFT-t úgy érdemes elképzelni, mint egy digitális eszköz tulajdoni lapját, vagy egy eredetiségigazolásra szolgáló okmányt. Az elmúlt évek egyik legfelkapottabb trendjéről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Mark Zuckerberg és cége csak a fent említett metaverzumok létrejöttét követően, 2021 októberében jelentette be a Facebook történetének eddigi legnagyobb arculatváltását, amellyel a közösségi média óriást egy tollvonással átnevezték Metára. Ez nem csak egy egyszerű névváltozást jelentett: a vállalat a Web3 megépítésének egyik legnagyobb befektetőjévé lépett elő az azóta eltelt időben. Az Instagramot, Facebookot és WhatsAppot tulajdonló konszern vezérigazgatójának terve, miszerint a jövőben a bővített valóságot használva fogjuk eltölteni munka- és akár szabadidőnket is, egyelőre azonban hatalmas melléfogásnak tűnik.
Csak úgy ölik bele a pénzt
A tavalyi bejelentés óta a cég a járvány alatti rekordprofitot követően súlyos mélyütéseket szenvedett el. Az Apple az iOS 14.5-ös frissítésével a korábbinál több kontrollt kaptak a felhasználók adatvédelem terén. A tulajdonosok ugyanis ettől kezdve maguk választhatják ki, hogy egyes mobilappok számára engedélyezik-e a tevékenységeik követését trackerek felhasználásával más mobilappokon és weboldalakon keresztül. Zuckerberg cége szerint ez az egyetlen változtatás nagyjából 10 milliárd dolláros veszteséget jelentett számukra.
Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy az orosz-ukrán háború miatti kedvezőtlen piaci körülmények a befektetők számára sem szerencsések, így a hirdetésekben is csökkenést tapasztalhatott a cég. Mindennek ellenére a vállalat kérlelhetetlenül önti bele a milliárdokat a metaverzum fejlesztésébe. A cég jelentése alapján a kiadások 5 év alatt megközelíthetik a 100 milliárd dollárt.
A Meta azonban tisztában van a veszteségekkel, számításaik szerint jövőre ez az összeg jelentősen nőni fog. És persze ott van a metaverzumhoz tervezett Quest Pro VR-szemüveg is, amely borsos, 1500 dolláros ára, és vegyes kritikái miatt bizonyára szintén nem lesz aranytojást tojó tyúk. A teljesség igénye mellett azt is érdemes megjegyezni, hogy a kriptovalutapiac bezuhanása sem segített a platform növekedésében, ami az NFT-k forgalmának drasztikus csökkenését is magával hozta.
Ez a rengeteg befektetett pénz és energia azonban nem hozta meg a várt vásárlói érdeklődést: a 2022 végéig prognosztizált 500 ezres aktív felhasználói számot 280 ezerre csökkentette a Meta saját virtuális világa, a Horizon Worlds esetében, azonban még ezt sem sikerül megugrani. Jelenleg ez a szám 200 ezer környékén döcög, amelynek belsős jelentések szerint az az oka, hogy a felhasználók egyszerűen megunják, és nem térnek vissza, miután belekóstoltak az eddig igencsak kásás dizájnnal bíró, javarészt üresen tátongó virtuális világba.
Már érezni a rizikós üzlet következményeit
A Meta tehát nem tudott áttörést elérni sem a metaverzum fejlesztése, sem pedig a megítélésének javítása tekintetében, a pénz viszont folyamatosan folyt bele. Emiatt 2022 első felében, a cég történtében először megállt a növekedés. Ezt először a dolgozók felvételének befagyasztásával, majd novemberben tömeges elbocsátási hullámmal próbálták meg ellensúlyozni.
Emellett a technológia esetleges veszélyeivel kapcsolatos aggodalmak is egyre nagyobb teret kapnak. Az Interpol technológiai vezetője, Madan Oberoi szerint az egyes országok bűnmegelőző szervei még nem állnak készen a rendszer tömeges elterjedésére, és attól tartanak, hogy újfajta kiberbűnözési technikák elterjedését, és a jelenlegi bűncselekmények nagyobb léptékben történő végrehajtását hozhatja el a metaverzum. Ez ugyanis várhatóan épp oly szabályozatlan lesz kezdetben, mint a közösségi médiás platformok.
Szakértői elemzések szerint ugyanakkor a metaverzum területe továbbra is hatalmas piaci potenciállal bír. Egyes becslések szerint 2030-ra 5 billió dollárral járulhat majd hozzá a globális gazdasághoz, értéke pedig a 800 milliárd dollárt is elérheti 2024-re. Persze mindez akkor lehet igaz, ha ki tudnak tartani addig a technológia alapját építő cégek erőforrásai. Fontos megjegyezni, hogy ezen kalkulációkban nemcsak a blokkláncon alapuló virtuális világok, hanem az olyan átjárható játékok is benne vannak, mint a Roblox, a Minecraft vagy a Fortnite.
Bizonyos elemzések szerint ezek a játékok olyannyira népszerűek, hogy 2026-ra az emberek negyede tölt majd el egy órát naponta a metatérben, a vállalatok harmada pedig várhatóan kínál majd szolgáltatásokat és termékeket a metaverzumban. A kérdés már csak az, hogyan tudják átformálni az emberek jelenleg fenntartásokkal teli attitűdjét. És persze az sem mellékes, hogy a háborúk és járványok évtizedében lesz-e annyi felesleges jövedelme az embereknek, hogy egy nem létező világba meneküljenek.
