A technológia fejlődésével egyre nagyobb veszélyt jelentenek adatainkra a kiberbűnözők, akik évente dollárbilliókban mérhető károkat okoznak. A darkweben működő oldalakon a kiberbűnözők nagy mennyiségű lopott adattal kereskednek, valamint az ezek megszerzéséhez szükséges hackereszközöket adnak-vesznek. Egyes feltételezések szerint jelenleg 24 milliárd illegálisan megszerzett felhasználónév és jelszó kering ezeken az oldalakon. A legkeresettebbek közé tartoznak a friss kártyaadatok, amelyeket a csalók nagy tételben vásárolnak meg, hogy személyazonossággal való visszaélést kövessenek el.
Azokban az országokban, ahol Chip and PIN, másnéven EMV biztonsági rendszert vezettek be, nehéz a bűnözőknek az adatokat klónozott kártyákká alakítani. Ezért leggyakrabban online használják azokat, kártyát nem igénylő (CNP) támadásokhoz. A csalók gyakran luxuscikkeket vásárolnak az adatok segítségével vagy nagy mennyiségben vesznek ajándékutalványokat – ez is egy népszerű módja a jogellenesen szerzett pénzek tisztára mosásának.
Adathalászat
Az adathalászat a kiberbűnözők egyik legnépszerűbb adatlopási módszere. A legegyszerűbb trükk, amikor a hacker egy legitim szervezetnek (például banknak, e-kereskedelmi cégnek vagy műszaki vállalatnak) adja ki magát, hogy rávegye a felhasználót a személyes adatok megosztására vagy rosszindulatú szoftverek letöltésére. Gyakran arra ösztönzik áldozatukat, hogy kattintsanak egy linkre vagy nyissák meg a csatolmányt. Ezáltal a felhasználó egy adathalász oldalra kerülhet, ahol személyes és pénzügyi adatok megadására kérik.
Az ESET adatai alapján ezek az átverések az elmúlt években tovább fejlődtek. Manapság már előfordulhat, hogy e-mail helyett egy kártékony sms-t kap az áldozat a hackertől, aki egy futárszolgálatnak, kormányhivatalnak vagy más megbízhatónak tűnő szervezetnek adja ki magát. A csalók akár fel is hívhatják az embert, hogy megerősítsék, valóban megbízhatóak, és így próbálnak kártyaadatokat megszerezni az áldozatoktól. Az sms-ben történő adathalászattal (smishing) összefüggő esetek száma 2021-ben több mint kétszeresére nőtt az azt megelőző évhez képest, míg a hangalapú adathalászat (vishing) szintén jelentősen megugrott egy felmérés szerint.
Kártevő szoftverek
A kiberbűnözői alvilág hatalmas piac, nemcsak az adatok, hanem a kártevő szoftverek tekintetében is. Az évek során különböző típusú kártékony programokat fejlesztettek ki információlopás céljával. Ezek közül néhány a billentyűleütéseket rögzíti – például amikor kártyaadatokat gépelünk be egy webshopban vagy banki oldalon. Ezeket adathalász e-mailek, sms-ek mellett kártékony online hirdetések által is telepíthetik eszközeinkre.
Ezek a Drive-by-download típusú kártevő szoftverek azonnal települnek az eszközökre, amint valaki meglátogatja a fertőzött weboldalt. Az információtolvaj szoftverek pedig gyakran valódinak és megbízhatónak tűnő, de valójában rosszindulatú mobilalkalmazásokban is megtalálhatóak.
Digitális “lefölözés”
Az ESET szakértői arra figyelmeztetnek, előfordulhat az is, hogy a hackerek kártékony szoftvereket telepítenek az e-kereskedelmi cégek fizetési oldalaira. Ezek láthatatlanok az áldozat számára, de képesek megszerezni a bankkártya-adatokat azok beírásakor. A felhasználók itt látszólag nem sokat tehetnek adataik biztonsága érdekében, azon túl, hogy csak nagynevű márkáktól és neves weboldalakon vásárolnak, amelyek valószínűleg biztonságosak. A digitális “lefölözéses” (digital skimming) esetek száma 150 százalékkal nőtt 2021 májusa és novembere között.
A szolgáltató is lehet célpont
Olykor a kártyaadatokat közvetlenül azoktól a vállalatoktól lopják el, amelyektől a felhasználó vásárol, legyen szó egészségügyi szolgáltatóról, e-kereskedelmi áruházról vagy éppen utazási irodáról.
Tartózkodjunk a nyilvános Wi-Fitől
Utazás közben csábító lehet ingyenesen használni a világhálót a nyilvános Wi-Fi hotspotokon keresztül a repülőtereken, szállodákban, kávézókban és más közösségi terekben. Viszont még akkor sem lehetünk biztosak abban, hogy a kapcsolat biztonságos, hogyha fizettünk azért, ugyanis hackerek is használhatják a hozzáférést, hogy kémkedjenek az adatok után, miközben a felhasználó beírja azokat az eszközébe.
Csizmazia-Darab István, a Sicontact Kft. IT biztonsági szakértője szerint sok módja van annak, hogy vigyázzunk adatainkra.
- Az első és legfontosabb, hogy éberek legyünk az online térben. Soha ne válaszoljunk kéretlen e-mailekre, ne kattintsunk az abban szereplő linkekre, és ne nyissuk meg az ilyen e-mailek csatolmányait.
- Idegeneknek ne adjunk ki információt. Kérdezzük meg, honnan hívnak bennünket, majd keressük fel az említett szervezetet.
- Virtuális magánhálózat (VPN) nélkül sose használjunk nyilvános Wi-Fit, ha mégis muszáj, online tranzakciót ne folytassunk le rajta.
- Ne mentsük el a kártyaadatainkat online vásárlás során.
- Töltsünk le eszközeinkre kártékony programok és adathalászat elleni védelmet jelentő szoftvert.
- Használjunk kétfaktoros hitelesítést bizalmas fiókjainknál.
- Csak megbízható alkalmazásokat árusító boltból töltsünk le applikációkat (Apple App Store, Google Play)
- Amennyiben online vásárolunk, csakis HTTPS protokollal rendelkező oldalakon keresztül tegyük azt (ez esetben a böngésző címsorában az URL-cím mellett egy lakatnak kell megjelennie). Így kisebb az esélye annak, hogy adataink illetéktelen kezekbe kerülnek.
Végül pedig jó módszer, ha figyeljük az összes bank- és kártyaszámlánkat. Ha gyanús tranzakciót észlelünk, azonnal értesítsük bankunk vagy kártyaszolgáltatónk csalással foglalkozó munkatársait. Egyes alkalmazások már lehetővé teszik, hogy befagyasszuk minden kiadásunkat bizonyos kártyákon, amíg meg nem bizonyosodunk arról, hogy valóban történt-e biztonsági incidens. Rengeteg módja van annak, hogy a bűnözők megszerezzék kártyaadatainkat, de mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy megállítsuk őket.