Sokan támadják a Meta vállalatot azzal, hogy platformjai lehetőséget kínálnak a dezinformáció terjesztésének, azonban a vállalat nem szomorkodik annyira emiatt. Pénzügyileg ugyanis igencsak kifizetődő felületet adni az ilyen hirdetéseknek, még akkor is ha utólag törlik is azokat, derül ki a Wired által megszerzett iratokból. A dokumentumok rámutatnak, hogy a Meta 2018 júliusa és 2022 áprilisa között 30,3 millió dollárt profitált az olyan reklámokból, amelyeket később eltávolítottak a platformról, mondván „összehangolt, nem hiteles viselkedést” (CIB) folytattak.
Franklin szerint a pénz egy része olyan hirdetésekből származik, amelyek nem sértették meg a vállalat szabályait, de ugyanazok a PR- vagy marketingszervezetek tették közzé őket, amelyeket később a CIB-műveletekben való részvétel miatt tiltottak le. A Wall Street Journal tavaly év végi jelentése szerint 2021 végére a Meta a globális hirdetési piacon áramló pénzek 17 százalékát nyelte el, és összesen 114 milliárd dollárt keresett a hirdetésekből. Ennek a pénznek legalább egy része olyan hálózatok által létrehozott hirdetésekből származott, amelyek megsértették a Meta irányelveit, és amelyeket a cég megjelölt, vagy eltávolított. Claire Atkin, a Check My Ads Institute nevű független szervezet társalapítója szerint
Mark Zuckerberg vállalata egyébként nagyjából négy éve oszt meg olyan jelentéseket, amelyben azon oldalak és fiókok szerepelnek, amelyek célja a propaganda terjesztése, a dezinformáció, ezáltal a közvélemény befolyásolása. A jelentésekből kiderül, hogy ezeket a hálózatokat gyakran kormányok, független csoportok vagy PR- és marketingcégek működtetik. Ennek hatására tavaly a Meta elkezdett foglalkozni az „összehangolt társadalmi károkozásnak” nevezett jelenséggel, amikor is a hálózatok már nem botokat, hanem valós fiókokat használnak dezinformáció céljával. Sarah Kay Wiley, a Columbia Egyetem kutatója ez egy komoly stratégiát mutat a szervezetek részéről, a valós profilról történő álhírgyártást ugyanis sokkal nehezebb kiszűrni.
Hol terjednek a legjobban a dezinformációs hirdetések?
A Wired által megszerzett dokumentumok szerint oroszországi hálózatok tolták bele a legtöbb pénzt azon hirdetésekbe, amelyeket a Meta később CIB-ként azonosított, majd eltávolított. A leggyakoribb célpontok az Egyesült Államok és Ukrajna felhasználói voltak. Harmadik helyen Mexikó szerepel, igaz a közép-amerikai országban szinte csak belföldi szereplők feleltek hasonló kampányokért. A korábban már említett 30,3 millió dollárból több mint 22 millió dollárt mindössze hét hálózat költött el.
A Meta által eltávolított legnagyobb hálózatok közül sokakat PR- vagy marketingcégek működtettek, például az izraeli Archimedes Group és az ukrán Pragmatico. Amikor ezeket detektálják, a Meta eltávolít és letilt minden olyan fiókot és oldalt, amely az adott céghez kapcsolódik, függetlenül attól, hogy az érintett cég részt vesz-e egy adott CIB-kampányban vagy sem. Ezzel az a cél, hogy elrettentsék a vállalkozásokat a „bérelhető dezinformációs szolgáltatásoktól”.
A CIB-kampányok és a dezinformáció nem csak a Facebookon és az Instagramon megy. A Twitter például “információs műveleteknek” nevezi az ehhez hasonló tevékenységet, melynek következtében már több ezer fiókot azonosítottak és távolítottak el. A TikTokon is fel lehet fedezni dezinformációs kampányokat, azonban a platform nem jelzi, hogy pontosan hogy kezelik az ehhez hasonló tartalmakat.
