Nem az Ipar 4.0 azonban a digitalizáció csúcsa: egy negyedik ipari forradalom helyett egy átfogó digitális átalakulás kell, amit Industry X-nek nevezhetünk, és az ipar digitális forradalmára utalunk velet, amikor a vállalatok fejlett digitális technológiák – IIoT, analitika, AI, robotika, 3D-nyomtatás és „digital twin” koncepció – használatával képesek átalakítani működésüket, segíteni dolgozóik munkáját, és prémium szolgáltatásokat nyújtanak.
A negyedik ipari forradalom, az ipar digitális átalakulása nem a jövő zenéje, most zajlik – ráadásul elképesztő ütemben. A vállalatoknak, gyáraknak, ipari létesítményeknek már nem elég az, ha a megszokott módon dolgoznak, megszokott rendszerekkel, így ugyanis lemaradnak a versenytársakhoz képest. A jövő gyára digitális, összetett, és játszi könnyedséggel alakítható akár úgy is, hogy még a hirtelen igény miatt életre hívott, speciálisabb terméket is kiesés nélkül tudja legyártani.
Az, hogy a jövő gyára hogyan fog kinézni, rengeteg mindentől függ: a vállalkozás méretétől, a fizikai és munkavállalói felkészültség mértékétől, a vezetői réteg iránymutatásától, a „change management” helyességétől, illetve attól, hogy milyen szektorban működik a cég. A digitalizáció folyamatosan nyer teret a termelő cégeknél, azonban az Ipar 4.0-nak köszönhetően most már adottak a feltételek ahhoz, hogy egy újabb nagy ugrásnak legyünk tanúi. Az okos gyárakat a teljes körű hálózati kapcsolódás és a rugalmas rendszerek jellemzik majd, amelyeknek legfőbb kincse az adat lesz – a folyamatos monitorozással és elemzéssel lehet ugyanis a leghatékonyabban működtetni bármilyen munkafolyamatot. A jövő gyárában az adatok valós időben áramlanak mind a legyártott termékekről, mint pedig a gyártást végző gépekről, hiszen utóbbi is nagyon fontos ahhoz, hogy a legideálisabban működhessen az eszköz. A megfelelő időben történő karbantartás, az adaptív beállítás és a gyors hibaészlelés mind rengeteg időt és pénzt takaríthat meg.
Üzleti szempontból az Ipar 4.0 az operatív munka négy fő tételét támogatja:
- Az átjárhatóságot,
- az információk átláthatóságát,
- a döntéstámogató adatáramlást,
- illetve természetesen az automatizálást.
Ezek segítségével gyorsan növelni lehet a termelés mértékét, a gyártósorok biztosabbak és megbízhatóbbak lesznek, könnyebb átlátni a munkafolyamatokat, és látható lesz az is, hol van szükség fejlődésre, lehetőséget ad a munkafolyamatok és a termékek jobb testreszabhatóságára is, hiszen gyors váltásokra képes a folyamatos monitorozás és digitalizáció lévén. Az Ipar 4.0 összekapcsolt, folyamatosan felügyelt gyárai pedig az innovációt is könnyebben támogatják, hiszen nem jár akkora ráfordításokkal és befektetésekkel.
Hogy visszatérjünk a robotok kontra ember kapcsolatra: a jövő gyárában a mindennel összeköttetésben lévő, folyamatosan adatokat szolgáltató gépek humán munkaerővel fognak együttműködni, hiszen vannak olyan munkafolyamatok, amelyeket csupán gépek nem tudnak, vagy nem elég hatékonyan tudnak elvégezni. A gépek megkönnyítik a gyárban dolgozók munkáját, elvégzik azokat az egyszerű, vagy éppen monoton feladatokat, amelyek a munkavállalók számára mentálisan megterhelőek lennének hosszú távon, viszont fontos, hogy együtt is dolgozzanak az emberi munkaerővel, segítsék azt, lehetővé téve, hogy a munkatárs más összetettebb feladatot végezzen.
Az Ipar 4.0 tulajdonképpen arról szól, hogy sokkal hatékonyabban, sokkal célravezetőbben lehessen optimalizálni a gyártási folyamatot, és teszi mindezt a digitalizációval, folyamatos összeköttetéssel és állandó adatszolgáltatással. A cél az okos gyár, a kiber-rendszerekkel, amelyek képesek autonóm információcserére, cselekvések kiváltására és egymástól független irányításra. Ez a munka szinte minden területét megkönnyíti: a gyártást, a humán munkát, az eszközök és anyagok használatát, az ellátási lánc- és életciklus-menedzsmentet is. A jövő gyárában a termelés és az irányítás közötti határok eltűnnek, és egy jól működő, komplex rendszerré állnak össze, ahol robotnak és embernek egyaránt megvan a fontos helye.
