Kiemelkedően magas, 87 százalékos a magyar internethasználóknál a közösségi oldalakon résztvevők aránya, ami 22 százalékponttal több az uniós átlagnál – tájékoztatta a magyar háztartások infokommunikációseszköz-használatáról szóló elemzése alapján a Központi Statisztika Hivatal (KSH) szerdán az MTI-t. A magyar internetezők az EU tagországainak átlagánál 13 százalékkal többen tekintettek meg tartalommegosztó szolgáltatóktól származó videotartalmakat, 11 százalékkal többen értékesítettek weboldalon keresztül termékeket vagy szolgáltatásokat és 10 százalékkal többen kerestek egészséggel, betegséggel összefüggő információkat.
A magyar háztartások 88 százalékának volt internet-hozzáférése 2020-ban, ezzel a tagállamok rangsorában Magyarország a középső harmadban szerepelt. A magyar 16-74 éves lakosság 79 százaléka, a 16-24 éveseknek pedig 97 százaléka netezett napi rendszerességgel tavaly. A legidősebb korosztálynak, a 65-74 éveseknek ugyanakkor csak 44 százaléka csatlakozott a világhálóra naponta.
A napi webhasználók 30 százalékánál szinte azonos súlyt képviseltek azok, akik kevesebb mint egy órát, illetve 5-6, vagy 7 óránál is több időt fordítottak netezésre. A napi gyakorisággal internetező 16-24 évesek legnagyobb hányada, 40 százaléka átlagosan 3-4 órát, míg a 65-74 évesek több mint fele 1-2 órát töltött az interneten naponta. A magyar netezők leggyakrabban termékkel és szolgáltatással kapcsolatos információk keresésére (90 százalék), e-mail küldésére (88 százalék), azonnali üzenetküldésre (87 százalék), valamint online hírek olvasására (83 százalék) használták a világhálót.
A közleményből kiderült az is, hogy 2020-ban tovább erősödött a lakossági felhasználóknál a felhőalapú szolgáltatások magáncélú használata: az Európai Unió tagállamaiban a 16-74 éves korú lakosság 35, ezen belül az internethasználók 40 százaléka vette igénybe ezt a szolgáltatást, a magyaroknak pedig az 57, illetve a 67 százaléka. Ezzel az internetes tárhelyhasználatban a visegrádi országok között Magyarország állt az első helyen – emelték ki, hozzátéve: az internetezők leginkább képek és dokumentumok mentésére, tárolására, valamint videók és zenék megőrzésére használták a felhőalapú szolgáltatásokat.
A felmérés kiemeli, hogy a magyar internetezők több mint fele nem végzett semmilyen, a személyes adatai védelmére irányuló tevékenységet a webhelyek vagy alkalmazások felhasználása közben.
A magyarországi internetezőknél egyelőre kisebb arányban vannak azok, akik fokozottabban ügyelnek személyes adataikra: a védelmi tevékenységek közül az adatvédelmi nyilatkozat átolvasását jelölték meg a legnagyobb arányban (48 százalék), míg legkevésbé a közösségi oldalakon elérhető profiljukat vagy a tárhelyükön található tartalmat korlátozták (42 százalék). Ugyanakkor a magyarok 43 százaléka fordított figyelmet személyes adatai szolgáltatása előtt a weboldalak biztonságának ellenőrzésére, 6 százalékponttal többen, mint az uniós tagországok átlaga.
Tavaly az EU népességének átlagosan 57 százaléka és a magyarok 60 százaléka lépett elektronikus úton kapcsolatba a közhivatalokkal, közigazgatási szervezetekkel ügyintézéskor. A 16-74 éves magyar lakosság részvétele az e-közigazgatási ügyintézés két egyszerűbb szolgáltatási szintjén – közhivatalok honlapjáról történő információszerzés, űrlapok letöltése – meghaladta az uniós átlagot, ugyanakkor a – legmagasabb szintnek számító – kitöltött űrlapok elküldése funkcióban elmaradt attól egy százalékponttal.
