Az e-book-olvasók piacán nem könnyű versenyre kelni az Amazon népszerű Kindle termékeivel, így nem meglepő, hogy a svájci PocketBook az elsők között csapott le az E Ink által fejlesztett Kaleido technológiára, ami lehetővé teszi színek megjelenítését elektronikus tintát használó eszközökkel. Az InkPad Color már ilyen olvasó, a könyvek mellett magazinok és képregények is olvashatók vele, viszont használat közben olyan kompromisszumokkal és korlátokkal szembesültem, amik fényében a nagyjából 110 ezer forintos ár irreálisan magasnak tűnik.
PocketBook InkPad Color
Kivitelezés szempontjából egy jól átgondolt eszközt kapunk: az InkPad Color súlya mindössze 225 gramm, így tartani hosszú távon sem fárasztó, a képernyő pedig nagyobb, mint amit az átlag e-book-olvasóktól megszokhattunk, hiszen ezúttal egy 7,8 hüvelykes kijelző áll a rendelkezésünkre. Fekete-fehérben a felbontás 1872×1404 pixel (300 ppi), viszont a színes tartalmak esetén már csak 624×468 pixel (100 ppi) megjelenítésére képes az eszköz, ami 2021-ben elég kevésnek tűnik – kicsit később külön ki is térek arra, ez mennyire befolyásolja az olvasást.
Pozitívum, hogy itt is adott már a háttérvilágítás, a 24 LED-nek hála esténként lámpa nélkül is használható az eszköz, továbbá érdemes megjegyezni, hogy a technológia okán a kijelző még erős napfényben is megállja a helyét, legyen szó akár szürke árnyalatos, akár színes megjelenítésről.
Bár a kijelző érintésérzékeny, a képernyő alatt találunk fizikai gombokat (home, előre, hátra, menü), a készülék alján pedig ott a bekapcsoló gomb, egy USB-C port a töltéshez, illetve egy microSD kártyaolvasó, amivel (maximum 32 gigabájttal) bővíthető az alap 16 gigabájtos tárhely, illetve ezen keresztül is „etethetjük” az eszközt újabb és újabb olvasnivalókkal. Az akkumulátor 2900 milliamperórás, ami akár hetekig képes életben tartani a kütyüt, és az internetre is csatlakozhatunk a 2,4 GHz-es WiFi segítségével. Itt érdemes megjegyezni, hogy az olvasóra a neten keresztül, a Pocketbook appjával, a Dropboxon keresztül és még e-mailben is küldhetünk tartalmakat, ami azért is előnyös, mert a gyártó saját boltja egyaránt szűkölködik a magyar és angol nyelvű művekben, és sikerkönyveket is hiába keresnénk a kínálatban.
Ami a burkolat alatti részeket illeti, hardverként egy 1 GHz-es processzor és 1 GB RAM szolgálja ki az operációs rendszert, ami elég komótosan reagál a parancsokra, de ez sokkal inkább a képernyőtechnológiának köszönhető, mintsem a futtatásért felelős komponenseknek.
Az összesen 19 formátum kezelésére képes olvasószoftver mellett az InkPad Color további előre telepített alkalmazásokkal érkezik: az említett áruház megvásárolható tartalmakkal, számológép, óra, böngésző, jegyzetkezelő, illetve kapunk olyan játékokat is, mint a sakk és a sudoku, sőt még egy színező is része a repertoárnak. Hangoskönyv formátumból hatot ismer az eszköz, és kapunk egy zenelejátszó programot is, ami olvasás közben is képes muzsikát szolgáltatni a háttérben, viszont ehhez hangszórók hiányában szükséges csatlakoztatni egy fülest, amit megtehetünk Bluetooth-on keresztül vagy a csomagban található USB-C/jack átalakító segítségével.
A PocketBook InkPad Color technikai paraméterei megfelelőek, a szürke árnyalatos tartalmakat úgy jeleníti meg, ahogy az 2021-ben elvárható, viszont aki ennél nem vágyik többre, annak ez az eszköz túl sok, hiszen fele ennyiért már kapható Kindle Paperwhite 4. A kijelzője ugyan kisebb, cserébe viszont elérhető rajta a világ legnagyobb könyváruháza – ami persze főleg akkor jó hír, ha nem állunk hadilábon az idegen nyelvekkel. A PocketBook újdonsága leginkább azoknak lehet érdekes, akik színes tartalmakat olvasnának az e-book-olvasójukon, mondjuk magazinokat vagy képregényeket. Itt jön viszont a probléma: az eszköz képes megjeleníteni az említett tartalmakat, ezeknek az egyszerű és legális beszerzésére viszont alig van mód.
Képregényolvasóként ez határozott nem
Mielőtt rátérnék a megpendített problémára, kicsit időzzünk el a technikai részleteknél. Ahogy említettem, színesben 624×468 pixel a maximum felbontás, ami messze nem ideális, viszont a kijelző méretének hála a képregényes szövegbuborékok nagyítás nélkül is olvashatók maradtak – sima pdf-eknél és kisebb betűkkel dolgozó magazinoknál viszont olykor muszáj volt nagyítani.
Ami sokkal zavaróbb, hogy a képregényes fájlformátumok (CBR, CBZ) esetén a rendszer önmagához képest is nagyon belassul, olykor 2–3 másodpercet kell várni egyetlen lapozásra, ami ebben a műfajban nagyon sok, hosszabb kiadvány esetén akár még frusztráló is lehet.
A magam részéről negatívumként éltem meg azt is, hogy a mindössze 4096 színárnyalatú kijelző képtelen úgy megjeleníteni a grafikákat, mint egy akármilyen tablet: a képek fakónak, sokszor élettelennek hatnak a PocketBook kijelzőjén, ami elég nagy hátrány olyan kiadványoknál, ahol 90 százalékban a rajzokon van a hangsúly. Erre ugyan mondhatnánk, hogy cserébe az elektronikus tinta nem fárasztja annyira a szemet, de azért azt nem szabad elfelejteni, hogy képregényt – főleg, ha füzetekről van szó – csak ritkán olvasunk annyi ideig, mint egy könyvet.
Napjainkban a digitális képregények piaca hatalmas, a nyomtatott füzetek és kötetek mellett a kiadók igyekeznek mindent elérhetővé tenni digitálisan is, főleg alkalmazásokon keresztül, és csak kevés kiadó vállalkozik arra, hogy védelem nélküli fájlokban tegye elérhetővé a portékáját – a legnagyobbnak számító Marvel és DC esetében például ne is álmodjunk ilyesmiről.
A PocketBook saját boltjában szinte egyáltalán nincs képregény, az olyan széles körben elterjedt szolgáltatások, mint a Comixology vagy a Marvel Unlimited pedig nem érhetők el az eszközön, így előfizetésre sincs lehetőség, és rengeteg kiadvány esetében minden egyes megjelenéskor le kell vadászni az olvasnivalót olyan formátumban, amit az InkPad Color kezelni képes. Erre legálisan csak ritkán adott a lehetőség, és ha ez még nem is jelent problémát, heti rendszerességgel kajtatni az innen-onnan letölthető legújabb füzetek és kötetek után, amikről néha még a védelmet is le kell szedni, az nagyon nem XXI. századi élmény. Továbbá egyáltalán nem garantált, hogy így vagy úgy, de ily módon be tudjuk szerezni azt, amire vágyunk.
A magam részéről pedig benne van a pakliban az is, hogy évek óta olvasok képregényeket digitálisan, és a Comixology alkalmazásban megvásárolt több száz füzetem kevesebb mint tíz százalékát tudnám olvasni a tesztalanyunkon – ez olyan kompromisszum, amit egy ennél jóval olcsóbb eszköz esetén sem lennék hajlandó bevállalni.
Képregényekhez még mindig jobb egy tablet
A PocketBook InkPad Color szimpla e-book-olvasónak túl sok, ennek megfelelően elég drága, megfelelő szolgáltatások hiányában viszont a színes kijelző túlságosan kevés, és a hiányosságok még azokat is a kalózkodás felé terelhetik, akik amúgy szívesen fizetnek digitális tartalmakért – egész egyszerűen azért, mert az eszközön nincsenek meg a legális tartalomfogyasztás feltételei.
Ha valaki ragaszkodik az elektronikus tinta technológiához, az jobban járhat a valamivel drágább (~130 ezer forint) Onyx Boox Nova3 Colorral, ami Android 10-et futtat, letölthető rá az összes képregényes applikáció, így villámgyorsan és egyszerűen elérhető rengeteg képregény és bármilyen magazin. De ennyiért már vásárolhatunk tisztességes tabletet is (pl. egy Samsung Galaxy Tab S6 Lite-ot), ami nemcsak szebben és gyorsabban jeleníti meg a színes tartalmakat, mint a PocketBook InkPad Color, de a beszerzésük sem macerás, ráadásul egy ilyen eszköz az olvasáson túl rengeteg másra is használható. Ez esetben két fontos dologról kell lemondanunk: a rendkívül hosszú üzemidőről és a szemünket kevésbé fárasztó elektronikus tinta technológiáról.
