A Xiaomi 2019 vége óta erősíti a jelenlétét Európában, így hazánkban is, aminek hála egyre több termékük érhető el hivatalos forgalmazótól az itthoni piacon, és nemcsak okostelefonok, de különböző okoseszközök is, a kameráktól kezdve a fogkefén át egészen az órákig. Ide tartozik a februárban debütált Xiaomi Mi Watch is, ami összességében egy teljesen átlagos okosóra: sem a funkcióival, sem az árával nem képes nagyot villantani.
Xiaomi Mi Watch okosóra
Az eszköz külsőre teljesen rendben van: letisztult dizájn, az óratok ugyan műanyag, de jó minőségű (konkrétan üvegszálerősítésű poliamid), a szilikon szíj hibátlan, és komoly pozitívum, hogy az óra súlya mindössze 32 gramm, szóval abszolút könnyű, kényelmes viseletről van szó. Az óralap átmérője közel 4,6 cm, szóval a kiegészítő még vastagabb karon is jól mutat, az üveg alatt pedig egy 1,39 hüvelykes Amoled kijelző kapott helyet, 454 x 454 pixeles felbontással.
Az órának egyértelműen a kerek képernyő a legjobb része: a színek csodásak, a kép kellően éles és kontrasztos, a normális fényerőnek hála pedig még a vakító tavaszi napsütésben is jól látható a kijelzőn megjelenő minden információ. Az egyetlen dolog, ami zavart, az a lünetta teljes hiánya, ami okán az üveg könnyebben sérülhet, de ez alapvetően ízlés kérdése, és valószínűleg rengetegen lesznek, akiknek pont ettől a megoldástól lesz vonzó a Xiaomi terméke.
A képernyő természetesen megjeleníti a beállított alkalmazások értesítéseit, magyar nyelv ugyan nincs, de az ékezetekkel így sincs gond, és a rendszer ismeri a hangulatjeleket is. A Messenger üzenetek, a Tweetek és egyéb bejövő szövegek jól olvashatók, a leveleknek viszont csak a feladója és a tárgya látható, válaszolni pedig semmire nem tudunk. Az óra emellett jelzi a hívásokat, de mikrofon hiányában telefonálni nem tudunk vele, ahhoz muszáj előkapni a mobilt a zsebünkből.
a kijelző érintésérzékeny, felülről (értesítések), alulról (beállítások), jobbról (widgets) és balról (napi aktivitások) is menük hívhatók elő, illetve kapunk két fizikai gombot. A felső a Home, amivel elérhetők az előre telepített alkalmazások, illetve ezzel léphetünk vissza a menükben, az alsó pedig a Shortcut, ami alapból az edzéstípusokat hozza elő, de a Xiaomi Wear alkalmazásban be is programozhatjuk, hogy ezt megnyomva milyen másik funkció legyen azonnal elérhető.
Jó hír, hogy adott az Always on Display, tehát az óra folyamatosan mutathatja az időt és a dátumot (mást nem), ráadásul az eszköznek van egy olyan okos megoldása, hogy a számlapot a tenyerünkkel letakarva kikapcsolható ez a lehetőség, így az órát éjszakára fennhagyva nem fog feleslegesen világítani. A következő gombnyomásra a funkció ráadásul automatikusan visszakapcsol, szóval felébredve nem kell külön a menüben kotorászni. Az AoD használata persze nem kötelező, ha valaki szeretne spórolni az energiával, az kikapcsolhatja, az óra ilyenkor ügyesen érzékeli a felemelt kezet, és bekapcsolja az általunk választott számlapot. Ezekből több tucat érhető el az említett applikációban, és akadnak köztük kifejezetten szép és ízléses darabok is.
A 420 milliamperórás telep a gyártó szerint 16 napig bírja egy töltéssel, ami derék eredmény, de az AoD és a GPS rendszeres használata mellett ez az érték lecsökken nagyjából a felére. Persze még ez is tisztességes eredmény, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az Apple és a Samsung jóval drágább eszközei még mindig küzdenek azzal, hogy két-három napnál tovább bírják egy szusszal.
A Xiaomi rendszere zárt, így külsős alkalmazások használatára nincs lehetőség, de az alap felhozatalra nem lehet panasz, a Mi Watch tud lényegében mindent, amit egy középkategóriás okosórának tudni illik. 117 edzéstípus lekövetése, méri a napi aktivitást (lépésszám, kalória, hányszor álltunk fel), pulzus, véroxigénszint, alvásfigyelés, stressz, légzésgyakorlatok, zenelejátszó kezelése, és irányíthatjuk a telefonunk kameráját (nemcsak Xiaomi készülékekét). Emellé van még ébresztő, stopper, időzítő, időjárás, légnyomás, iránytű, telefonkereső és elemlámpa is.
jómagam nem jöttem rá, pontosan miképp, talán a beolvasott adatokból, de meglepően pontosan működött, ha fáradt voltam, azt tudta az óra is, ha pedig frissnek és energetikusnak éreztem magam, akkor ezzel a rendszer is tisztában volt. A funkciónak mondjuk nincs sok értelme, de mindenképpen érdekes, hogy az eszköz valahogy képes volt ez érzékelni pusztán úgy, hogy a karomon hordtam.
Na, mozogjunk!
Az óra ugye képes kezelni a telefon zenelejátszóját, de nincs belső memóriája, így muzsikát nem másolhatunk rá, és fejhallgatót sem párosíthatunk hozzá. Ez kellemetlen annak fényében, hogy így edzéshez muszáj telefont vinni, ha zenét is hallgatnánk, viszont a GPS ugye nem maradt ki a felhozatalból, így a Mi Watch képes rögzíteni a futás/túrázás/kerékpározás/egyéb mozgás közben megtett utat. Ennek hála ráadásul képes automatikusan felismerni, hogy mozgunk, és a mozgásfajta függvényében egy kilométer megtétele után rákérdez, hogy edzünk-e, és ilyenkor elindítható a mérés, de akár ignorálhatjuk is a figyelmeztetést.
Ahogy feljebb már szóba került, az óra összesen 117 mozgásfajtát képes lekövetni, és a teljesen bevett mozgásformák mellett találhatunk olyan lehetőségeket is, mint az evezőgép, az ugrókötelezés, a jóga, a triatlon, a hastánc, a zumba, vagy éppen a boksz, a foci vagy éppen a kosárlabda. Az óra 5 atmoszféra nyomásig vízálló, így akár az úszás is monitorozható vele, és persze fürdés vagy zuhanyzás esetén sem feltétlenül kell lecsatolnunk az eszközt a karunkról.
Ami a méréseket illeti, a GPS jól működik, a pulzusmérő is teljesen rendben van, viszont a véroxigénszintet és az elégetett kalóriát már érdemes kellő fenntartással kezelni, hiszen nem egy orvosi eszközről beszélünk. Említettem továbbá ez alvásfigyelést: a szoftver ezen része az óra leggyengébb pontja, hiszen napközben nem képes „felfogni” a pihenést, és sokszor az éjszakai eredmények is furák, esetemben az óra például sokszor nem érzékelte, hogy ébren voltam, szóval a funkció adott, csak annyi hasznát sem vesszük, mint az energiaszintünk jelzésének.
Átlagos, nem árbajnok
Mindent egybevéve a Xiaomi Mi Watch egy teljesen korrekt középkategóriás okosóra, amiből egyedül a vezeték nélküli töltést hiányoltuk nagyon, viszont a helyzet az, hogy a gyártó más termékeivel ellentétben ez az eszköz képtelen kitűnni a hasonló konkurens termékek közül – a Huawei és a Honor például tavaly ősszel álltak elő ugyanilyen kiegészítőkkel, csak a forma más. Lényegében nincs egyetlen olyan funkciója sem, amit ne láthattunk volna már máshol, ráadásul a Xiaominak ezúttal az árral sem sikerült bűvészkednie, az óra 40 és 50 ezer forint között szerezhető be, ugyanúgy, mint az összes hasonló képességekkel bíró készülék.
Persze ha valaki egészen mostanáig várt egy korrekt Xiaomi okosórára, és megelégszik a fent taglalt lehetőségekkel, annak ideális választás lehet, csak éppen csodát vagy hatalmas meglepetéseket nem szabad várni az első felcsatolást követően.
