A Telenor megbízásából az Ipsos kutatóintézet januárban megvizsgálta, hogy a magyar szülők mennyire vannak tisztában iskoláskorú gyermekeik internetezési szokásaival és az ezzel kapcsolatos leggyakoribb veszélyekkel. A kutatás eredményeiből kiderül, hogy gyakorlatilag minden szülő szokott gyermekével a tanulásról és az iskolában történtekről beszélgetni, míg csupán kétharmaduk tartja fontosnak, hogy megtárgyalják az internetes zaklatás problémakörét vagy a közösségi oldalak használatának tudnivalóit.
A legtöbbször ennek az oka a másnak vagy neki szóló bántó megjegyzés, komment volt, de minden harmadik esetben a nem neki való tartalom adott okot a szomorúságra, ahogy a kevés kapott like- vagy a vártnál alacsonyabb követőszám is megjelent az indokok között. A szülők ennek ellenére kevesebbet beszélnek a gyerekeikkel a netes zaklatásról és viselkedésről, mint az iskolai ügyekről – többek között ezek derültek ki a Biztonságosabb Internet Nap alkalmából készített friss hazai kutatásból. Minél idősebb egy gyerek, a szülők annál kevésbé látnak rá az online tevékenységére, holott a cyberbullying leginkább a tinédzsereket érinti.
A közösségi oldalak mindennaposak a fiatalok életében: a kitöltők gyermekeinek 64 százaléka regisztrált a Facebookon, egyre népszerűbb az Instagram (43 százalék) és a TikTok (39 százalék). Az életkorral egyenesen arányosan nő a közösségi oldalakon való jelenlét: a megkérdezett szülők 9-13. osztályos gyerekei közül szinte mindenkinek (96 százaléka) van Facebook-profilja.
A szülők tapasztalatai alapján az iskolás gyerekek 57 százaléka találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal több mint harmaduk (36 százalék), a 9. osztályosnál idősebb diákoknál viszont ez az eredmény már 61 százaléka. Az álhírek esetében a szülők 89 százaléka közvetlenül a gyermektől szerzet tudomást az élményről, és ahol működik a szülő-gyerek közti beszélgetés az internetről, ott a nem kívánatos felnőtt tartalmakról is a gyerekek többsége hajlandó volt beszámolni szüleinek. Jó hír, hogy ahol ilyen eset a szülők tudomására jutott, a kutatás szerint a legtöbbször megnyugtató eredménnyel, közösen átbeszélték a történteket.
Bár a válaszadó szülők 89 százaléka úgy véli, hogy tisztában van vele, gyermeke milyen adatokat oszt meg az interneten, az online tevékenységükre csak az 56 százalékuknak van rálátása. A gyerekek a közösségi oldalakon főleg önmagukról vagy a hobbijukkal kapcsolatban osztanak meg képeket, és jó hír, hogy a lakóhelyre vonatkozó adatokat jellemzően nem teszik közzé. A válaszok alapján a gyerekek 39 százalékával fordult már elő, hogy idegenekkel kommunikált az interneten, ugyanez a 9. feletti diákoknál jelentősebb arányú, 60 százalékukra igaz. Ez a közösségi oldalakon a bejegyzésekhez fűzött hozzászólások, vagy az online játékok esetében természetes is, de
Az online bántalmazás, azaz cyberbullying továbbra is jelen van a fiatalok életében, viszont feltételezhető, hogy az érintettek gyakran nem beszélnek róla: míg a szülőknek csupán 14 százaléka tud arról, hogy saját gyereke átélt már online zaklatást, a kutatásban 24 százalékuk tudott olyan másik fiatalról, aki cyberbullying áldozata lett. 10-ből 1 gyerek bevallotta, hogy írt már negatív, bántó megjegyzést másnak. A TudatosNet Online Zaklatás című videójából kiderül, hogy az elkövetők sem mindig ismerik fel tetteik súlyát, ezért fontos a szembesítés, illetve a sértő tartalmak, bejegyzések törlése, jelentése. Hasonlóan a többi netes veszélyforráshoz, a cyberbullying tudatosításában és megoldásában is sokat segíthet, ha a gyerekek a szülőkkel közösen átbeszélik a tapasztalataikat és a lehetséges jó megoldásokat.
