A 3G lehetővé tette a mobilinternet elterjedését, a 4G valóra váltotta a szélessávú mobilinternetet, az 5G pedig olyan infrastruktúrát hoz létre, ami a társadalom minden rétegét érintő új termékek és szolgáltatások előtt nyitja meg az utat a digitális egészségügytől az intelligens energiahálózatokig, az okos gyáraktól az összekapcsolt mobilitásig és precíziós mezőgazdaságig.
A mobilhasználók számára az 5G a 4G-hez képest átlagosan akár tízszer gyorsabb letöltési sebességet és feleakkora, szinte azonnali válaszidőt tesz lehetővé. Mindemellett egyszerre több felhasználó csatlakozhat hozzá lényegében korlátok nélkül, amelynek fontossága felértékelődik például fesztiválokon, koncerteken vagy sporteseményeken, amikor sok felhasználó koncentrálódik egy helyen.
Az EU 2016-ban meghirdetett 5G stratégiája szerint 2020 végéig az összes tagországban el kellene indulnia az 5G szolgáltatásnak, viszont ezt a célt csak részben sikerül teljesíteni. Az 5G beindításához komoly előkészületek, beruházások, politikai döntések szükségesek: a szolgáltatók számára a kormányoknak új frekvenciákat kellett biztosítani, a hálózati infrastruktúrát gyártó beszállítóknak új eszközöket kell telepíteni, a telefongyártó cégeknek új készülékeket kell kifejleszteni.
Több országban kiépültek kísérleti jellegű hálózatok, és már számos készülékgyártó is előrukkolt az 5G-s készülékekkel, 17 uniós tagállamban és Nagy-Britanniában pedig a kereskedelmi 5G szolgáltatás is elindult. Ugyanakkor a COVID-19 miatt több országban elhalasztották az 5G frekvenciapályázatokat. A késés átmeneti: előrejelzések szerint az 5G gyorsabban terjed majd el, mint a korábbi mobilgenerációk, és az indulástól számított negyedik évben már az előfizetések ötöde 5G előfizetés lesz –
A járvány ugyan felértékelte a digitális megoldások jelentőségét, de számos országban elterjedtek az 5G-s összeesküvés-elméletek, ezért októberben Lengyelország vezetésével 15 tagállam vezetői levélben kérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki stratégiát a dezinformáció megfékezésére.
Az Európai 5G Felkészültségi Index nevű nemzetközi rangsorban – amely a technológiai infrastuktúra, a szabályozás, az innovációs környezet, az emberi tőke, az általános gazdasági környezet, valamint a kereslet alapján értékeli az 5G kiépítésének és elterjedésének esélyeit – hazánk a kontinentális középmezőnyben foglal helyet. Itthon jelenleg két mobilszolgáltató nyújt kereskedelmi 5G szolgáltatást. A Vodafone jálózata tavaly indult, a Magyar Telekom pedig áprilisban Budapest belvárosában és az új Puskás Aréna környékén üzemelt be 5G hálózatot, ami azóta Budapest, Budaörs, Debrecen, Kecskemét, Szeged, Zalaegerszeg, Szombathely és a Balaton körüli régió egyes részein is elérhető.
Ezzel jól teljesítünk a regionális 5G versenyben. A visegrádi országok közül Csehországban jelenleg két szolgáltató kínál limitált kereskedelmi 5G hálózatot, Szlovákiában pedig még egy sem, és mindkét országban többször elhalasztották a további bővítéshez szükséges frekvenciapályázatokat. Lengyelországban ugyanakkor már több élő hálózat is működik, a Polkomtel Ericsson technológiával kiépített 5G hálózata májusban indult el, és hét városban mintegy 900 ezer felhasználóhoz jut el.
Az Európa legnagyobb gazdaságának és hazánk legfontosabb kereskedelmi partnerének számító Németországban a Vodafone 2019-ben elindított 5G hálózata 2020 végéig a tervek szerint tízmillió felhasználó számára lesz elérhető. A Deutsche Telekom idén júliusban elindított 5G hálózata pedig immár 40 millió embert ér el, a lakosság felét. Mindkét szolgáltató az Ericsson technológiájára épül.
Kiemelt kép: Ivándi Szabó Balázs / 24.hu
