A képernyők miatt manapság kékfény-árban úszunk, ráadásul az online töltött idő mennyiségét a koronavírus-járvány hatásai is növelik, hiszen március óta minden eddiginél jobban digitalizálódott az életünk. Az Eyesafe Nielsen adatok alapján végzett becslése szerint a képernyő előtt töltött idő a napi 13 órát is meghaladta márciusban az USA-ban, ami az előző év azonos időszakához képest plusz 3,5 órát jelent, és ez kihatással lehet a pihenésünkre is.
A kék fény a nap által kibocsátott, 380 és 500 nanométer közötti hullámhossztartományba eső fénysugár. Az embereket mindig is érte kék fény, ennek fontos szerepe van a bioritmus beállításában, és kedélyjavító hatása is van, tehát nem az elektronikus készülékekkel jelent meg az életünkben. Ám régebben nem olyan dózisban és nem olyan formában áradt felénk a kék fény, mint manapság. A minket körülvevő technikai eszközök (LED-képernyők, plazmatévék, telefonok, laptopok, tabletek, asztali gépek monitorai stb.) és LED-es égők szintén ilyen fényt bocsátanak ki, így zárt térben is lényegében bárhol, bármikor szembesülhetünk vele. A kék fény a magyar lakosság 90 százalékát érinti, mégsem vesszük elég komolyan az esetleges káros hatásait”
– gondolja dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológus, pulmonológus szakorvosa.
A különböző hullámhosszú fények hatással vannak a szervezetünkre, így előnyei és ártalmai is lehetnek. Befolyásolják a nappalok és éjszakák ritmusát, az alvás és az ébrenlét idejét, a hangulatunkat, közérzetünket. A nappali fény (benne a kék fény) hatására fokozódik a szervezetben az egyik boldogsághormon, a szerotonin, valamint a stresszhormonok közé tartozó kortizol termelése, amely éberré, feldobottá, élénkké tesz. A sötétben, éjszaka az elalvást segítő melatonin hormon termelődik.
Sokáig úgy gondolták, hogy a kék fény negatív hatással van a cirkadián ritmusunkra, mivel megzavarja a melatonintermelést, élénkítő hatásával pedig nehezíti az elalvást. Azonban a Manchesteri Egyetem új kutatási eredménnyel állt elő, mely szerint lehetséges, hogy a kék fény mégsem késlelteti annyira az elalvást, mint ahogy eddig gondoltuk, így szűrésével épp az ellenkező hatást érhetjük el.
Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a szűrés következtében a kijelző sárgás fénye a nappal illúzióját kelti az agyban, tehát azt, hogy még nincs itt az elalvás ideje, ugyanakkor a kék szín a szürkületet idézi, vagyis azt, hogy itt az ideje aludni. Tehát erre alapozva ők azt tanácsolják, hogy estefelé használjunk hidegebb fényeket, nappal pedig melegeket.
A kék fény ezzel együtt akár a vírusokkal szembeni ellenállóképességünkre is hatást gyakorolhat, mert a rossz alvás befolyásolja a hangulatunkat, a viselkedésünket, a memóriánkat és az immunrendszerünk működését is, ami pedig létfontosságú a kórokozókkal való megküzdésben – hívta fel a figyelmet a Budai Egészségközpont szakembere. A túl sok képernyőnézés ronthatja a látásunkat is, és növelheti a makuladenegeráció, azaz az éleslátásért felelős ideghártya terület (sárgafolt) megbetegedésének kialakulását, mely eredendően egy időskori probléma.
(Kiemelt kép: GettyImages)
