A közismert Monopoly társasjáték mai formájában nehezen értelmezhető másként, mint a vagyonszerzés és -felhalmozás klasszikus kapitalista ideájának ünneplése. A győztes az a játékos, aki szerencsével és ügyes taktikázással a legtöbb pénzt, telket és egyéb vagyont gyűjti össze, a többieket pedig a csődbe viszi. A Monopoly ma a világ egyik legnépszerűbb társasjátéka, az utolsó adatok szerint 37 nyelvre fordították le, és 103 országban árulják, az évtizedek során sok millió példánya talált gazdára.
Tabukat döntögetett
Az 1866-ban Illinois államban született Elizabeth („Lizzie”) Magie különleges figurája volt az amerikai közéletnek. Egy – Amerikában radikálisnak számító – baloldali nézeteket hangoztató politikus, James Magie lányaként Lizzie politikai eszméiben és személyes életében is igyekezett döntögetni a korabeli társadalom tabuit. A női egyenjogúságért való küzdelmében büszkén vállalta, hogy egészen negyvenes éveinek közepéig nem ment férjhez, egyszer pedig újsághirdetésben kínálta magát eladásra a legmagasabb ajánlatot tevőnek, mint „fiatal, nőnemű amerikai rabszolga”.
Az akcióval a nők a társadalomban rájuk kényszerített alárendelt helyzetére igyekezett felhívni a figyelmet.
Nem vagyunk gépek. A lányoknak vannak gondolataik, vágyaik, reményeik és ambícióik
– írta. Gazdaságpolitikai nézeteire legnagyobb hatással Henry George amerikai filozófus és közgazdász munkássága, elsősorban pedig annak Haladás és szegénység című, 1879-es műve volt. A XIX. század végén és a XX. század elején baloldali körökben sokakat meghódító, később georgizmus néven emlegetett elmélet talán legfontosabb alaptétele, hogy az államok működését elsősorban nem a munkából, hanem a föld- és ingatlantulajdonokra kivetett adókból kellene fedezni.
George kijelentette, hogy „ugyanannyira világos minden ember joga a föld egyenlő használatára, mint az egyenlő joguk a levegő belélegzésére – ez puszta létezésükből adódóan megilleti őket”. Úgy érvelt, hogy a magántulajdonban álló földek értékét nem a rajtuk álló, a tulajdonosok által felhúzott épületek, hanem a felszín alatti ásványkincsek vagy a társadalom által teremtett javak, mint például a közeli utak és vasutak, a közbiztonság, a gazdasági fejlődés, a könnyen elérhető kórházak adják. Ezért pedig fizetniük kell, az ezeket az értékeket tükröző adók formájában.
![A Monopoly kiötlője forogna a sírjában 1](https://s.24.hu/app/uploads/2020/08/lizzie_magie_-_my_betrothed_and_other_poems-1.jpg)
Játékkal akarta bemutatni
Magie lelkes híve lett ennek az elgondolásnak, és arra jutott, hogy bonyolult magyarázatok helyett leginkább játékos formában lehetne rávezetni az embereket a helyességükre. Ezért kezdett egy társasjáték tervezésébe, amelynek a Landlord’s Game, azaz a Háztulajdonosok játéka címet adta, és 1904-ben szabadalmaztatta is. A mai Monopolyhoz hasonló felépítésű játékot Magie két szabályrendszer szerint játszatta volna: a „prosperitás” szabályok alapján minden játékos pénzhez jutott, ha valamelyikük új „telket” vásárolt a táblán, a végén pedig együtt nyerték meg a játékot, ha a legkevesebb kezdőtőkével induló megduplázta a vagyonát.
Magie ugyan próbálta a játékot eladni a Parker Brothers játékgyártónak, de túl politikainak ítélték meg a tartalmát, és a játékmenettel kapcsolatban is voltak kifogásaik. A társasjáték így szájhagyomány útján kezdett terjedni az amerikai egyetemek balos, progresszív köreiben. Egyik változata a kvékerek körében lett népszerű, az ő közvetítésükkel jutott el az ötletet a sajátjaként beállító, majd a Parkernek eladó Charles Darrow-hoz, ekkor már Monopoly címmel. A cég 1936-ban kezdte el forgalmazni, óriási sikerrel.
Kiforgatták
Azonban ekkorra már csak az egyik eredeti szabályrendszer, a monopolista változat némileg továbbfejlesztett verziója maradt meg – azért tegyük hozzá, ebben nem csupán a játékgyártó profitorientált hozzáállása játszott szerepet, kevés olyan társas tud jól működni, ami egymás legyőzése helyett a békés kooperációt helyezi előtérbe.
Magie szerepe csak jóval az 1948-ban bekövetkezett halála után lett ismert, amikor egy közgazdászprofesszor Anti-Monopoly című, direkt a monopóliumok és a korlátozás nélküli szabad piacgazdaság veszélyeit bemutatni próbáló játéka kapcsán hosszú jogi csatározásba bonyolódott a Parkerrel, 1974-ben. A professzor védelme arra épült, hogy a játék már bőven a Parker szabadalomvásárlása előtt létezett, és tízévnyi, fellebbezésekkel tarkított hercehurca után végül a bíróság is neki adott igazat – közvetve elismerve Magie szerepét.
Kiemelt kép: Michael Crabtree /Bloomberg /Getty Images