A Nemzeti Kibervédelmi Intézet tájékoztatóban hívja fel rá a figyelmet, hogy az elmúlt hetek során ugrásszerűen megemelkedett a NAV nevével visszaélő csaló üzenetek, a pénzintézeteket megszemélyesítő adathalász támadások és a Sextortion zsarolólevelek száma.
Az adózási és adójóváírási időszak során küldött megtévesztő üzenetek célja: érzékeny, személyes adatok (pl. adószám, bankkártya, vagy kapcsolati adatok) megszerzése, illetve pénz kicsalása az áldozattól. Az ilyen csaló, hamis oldalak megtévesztésig hasonlítanak az eredeti honlapokra, azonban kellő elővigyázatossággal és óvatossággal megtalálhatjuk azokat a gyanús elemeket, amelyek segíthetnek eldönteni, hogy az oldal valódi, vagy hamis (lásd a fenti képen). Ilyenek például: a weboldal címe (URL), nyelvhelyességi és helyesírási hibák, pontatlan és szakmaiatlan megfogalmazás.
A pénzintézetek nevében elkövetett csaló kampányok is folyamatosan jelen vannak az online térben, szinte az év minden időszakában. Az ilyen témakörben küldött csaló üzeneteknél a gyanús jellegzetességekre ugyanúgy felfigyelhetünk, a korábban említett javaslat pedig szintén érvényes: ne a levél linkjén keresztül érjük el az adott pénzintézet weboldalát, anem, a böngészőből mi magunk keressünk rá a hivatalos weboldalra és ellenőrizzük le, hogy az üzenetben közölt információk valósak-e.
A sextortion zsaroló üzenetek igyekeznek ráijeszteni az áldozatukra és bűntudatot kelteni bennük, azzal a hamis állítással, hogy szexuális tartalmú kompromittáló felvételekkel rendelkeznek az áldozatról. Ne higgyünk az ilyen üzeneteknek! Ha a kiberbűnözőknek valóban lennének ilyen tartalmaik, logikus lenne ezt bebizonyítaniuk egy példa bemutatásával, ehelyett csupán az áldozat e-mail címét és/vagy jelszavát jelenítik meg, amelyet több forrásból is megszerezhetnek.
Ha esetleg már áldozatául esett volna netes csalásnak, olvassa el korábbi cikkünket:
(Kiemelt kép: GettyImages)
