Mióta a Sony különvált az Ericssontól, nem nagyon találja a helyét a mobilpiacon, ritkán villant olyan készüléket, ami képes felvenni a versenyt az egyre keményebb tempót diktáló konkurenciával. Arra persze a japánok rájöttek, hogy valamivel ki kell tűnni a tömegből, és ennek igen érdekes módját választották: 2019-ben előálltak 21:9 képarányú, kifejezetten nyúlánk telefonokkal. Az Xperia 1-et már korábban kipróbáltuk, most pedig a valamivel „kompaktabb” Xperia 5-öt vettük szemügyre közelebbről.
Sony Xperia 5
A kompakt nem véletlenül szerepel idézőjelben az előző mondatban, hiszen ha valaki arra számít, hogy a Samung Galaxy S10e-hez hasonló, remek egykezes mobilt kap, az bizony csalódni fog. Az Xperia 5 az elődjénél ugyan valóban kisebb, hiszen mindössze 6,8 centi széles, és a magassága sem 16,7 centi, „csupán” 15,8, de számunkra ez még mindig túl soknak bizonyult. A méret és a lekerekített üvegrészek miatt egy kézzel lényegében lehetetlen biztonságosan használni a készüléket, és a helyzeten nem segítenek a gesztusokat érzékelő kijelzőszélek sem, amiket nem is sikerült megszoknunk a teszt során.
A hosszúkás, 21:9-es kialakításnak a Sony szerint van értelme, hiszen így kiválóan fogyaszthatók a különböző multimédiás tartalmak: a telefon például pompás netflixezéshez, hiszen a képarány a legtöbb esetben tökéletesen passzol a szolgáltató kínálatában található filmekhez és sorozatokhoz.
Az ugyan kétségtelen tény, hogy egyre többet használjuk ilyen és hasonló célokra a telefonunkat, de a valóság az, hogy ez továbbra is egy okostelefon, aminél kifejezetten idegesítő, és a készülék épségét veszélyeztető, hogy a kijelző felső húsz százalékának elérésekor a készülékház már nem ül stabilan a kezünkben. A helyzet persze valamivel jobb, mint az Xperia 1 esetében, de még mindig messze van az ideálistól, és a tepsi jellegű telefonoknál hiába ugyanez a helyzet, ott a szélesség arányaiban jobban igazodik a magassághoz, így alapból sem próbálkozunk az egykezes használattal.
Az Xperia 5-öt jó kézbe venni, minden milliméterén érződik a minőség, a lekerekített élek kellemes érzetet keltenek, és még a manapság megszokotthoz képest nagyobb kávák sem szúrják a szemet, továbbá a szenzorsziget és a szelfikameráért kilyukasztott képernyő hiánya is komoly pozitívum a részünkről.
Bal szélen a kézzel is kipattintható, két SIM- és egy microSD-kártya fogadására alkalmas tálca kapott helyet, jobb oldalon a hangerőszabályzó, alatta pedig egy jól működő ujjlenyomat-olvasó. Ezt követi a kissé alacsonyra helyezett power gomb, legalul pedig találunk egy extra billentyűt, amivel a kamera indítható azonnal, illetve exponálhatunk is vele, ami kifejezetten kényelmessé teszi a fotózást.
Alul egy hangszórót, egy mikrofont és egy USB-C portot kapunk, jack csatlakozó nincs, viszont a mobil dobozában ott egy hagyományos fülhallgató, ami egy átalakító segítségével csatlakoztatható a készülékhez. Lehet, ez csak minket zavar, de ennél azért jóval praktikusabb lett volna, ha a Sony eleve egy Type-C végű fülest pakol a telefon mellé, és nem kell egy könnyen elhagyható kiegészítővel szórakozni.
Ami pedig a hátlapot illeti, ott – szerencsére – nincs semmi extra: a három lencsét tartalmazó kamerasziget ezúttal nem középre, hanem a bal felső sarokba került. A fekete készülékház esetén, megfelelő fényviszonyok között a szenzorok lényegében beleolvadnak a telefonba, és a Sony és Xperia feliratok sem hivalkodóak, a letisztultság a mobil ezen részén is abszolút elsődleges szempont volt.
Tudja, amit kell
Ami a telefon képességeit illeti, arra egyáltalán nem lehet panasz. Hardver szempontból abszolút kielégítő összeállítást kapunk: Snapdragon 855 processzor, Adreno 640 grafikus mag, 6 GB memória és 128 GB UFS háttértár. Ez nemcsak a mindennapi teendőkre elég, de simán kiszolgálja az összes combosabb mobiljátékot, szóval, ha ez is szempont a vásárlásnál, akkor ez a készülék nem okoz csalódást.
Már csak azért sem, mert a HDR képes, 6,1 hüvelykes, 1080×2520 pixel felbontású OLED-kijelző a csúcsot képviseli: csodás színek, napsütésben is kiváló látványt biztosító fényerő, normális betekintési szögek és remek kontraszt jellemzik. A 3140 milliamperórás akkumulátor ugyan kevésnek tűnhet, de még aktív használat mellett is kibír egy napot. Marketing szempontból nem fest jól, hogy csak ennyi, de használat közben tényleg nem látjuk kárát, és a 18 W-os gyorstöltéssel amúgy is hamar orvosolható az alacsony energiaszint. Vezeték nélkül ugyanakkor nem tölthető a készülék, ami 2020-ban egy 200 ezres telefonnál azért már elég fura hiányosság. Az IP65/IP68 víz- és porállóságot viszont itt is megkapjuk.
A kamerák terén a Sony ezúttal sem szállt be a számháborúba: az előlapon egy 8 megapixeles, fixfókuszos, míg hátul három 12 megapixeles lencsét találunk. A fő egység 26 mm-es (f/1,6), optikai képstabilizátorral és dual pixeles autofókusszal, és ezt egészíti ki egy 16 mm-es (f/2,4), fixfókuszos ultraszéles szenzor, illetve egy 52 mm-es (f/2,4), autofókusszal és optikai képstabilizálással megáldott telefotó kamera. Ezen összeállítás nem ér a Huawei Mate30 Pro, a Xiaomi Mi Note 10 vagy éppen a Samsung Galaxy Note10+ rendszerének nyomába, de mindenféle háttértudás nélkül simán jó képek készíthetők velük, nemcsak nappal, de akár éjszaka is.
Stabil markúaknak
Az Xperia 5 használhatóbb telefon, mint az Xperia 1, de még így sem ideális, a 21:9-es képarány miatti kialakítás megkeserítheti az ember életét. Elsőre úgy tűnhet, ez egy vékony, kompakt telefon, de a magassága átlagos kézméret mellett kifejezetten bosszantó, pillanatok alatt kicsúszhat az ujjaink közül, így csak azoknak merjük bátran ajánlani, akik tényleg biztos kézzel tartják a telefonjukat.
szép, a hardver rendben van, a képernyője csodás, és fotózni is normálisan lehet vele. Ráadásul most már az ára is elfogadható. Bevezetéskor még 275 ezer forintot kértek érte, de most már 200 környékén is beszerezhető. Ennyi pénzért ugyan találunk kompetensebb versenyzőket, de ha valakit nem zavarnak a számunkra kellemetlen arányok, az alapvetően nem csinál rossz vásárt ezzel a készülékkel.
