Annak ellenére, hogy úgy tűnhet, az Iszlám Állam gyengül, és egyre a háttérbe szorul, a közösségi médián egyáltalán nem csitul: a nonprofit Szélsőségellenes Projekt (Counter Extremism Project) adatai szerint március és június között összesen 1348 Iszlám Állammal kapcsolatos videót töltöttek fel Youtube-ra, mindezt 278 különböző profilról, a videókat pedig összesen 163 ezerszer nézték meg. A tartalmak 24 százaléka több mint két órán keresztül a videómegosztón maradt. A Google korábban már kijelentette, hogy a Youtube által eltávolított, terrorizmusgyanús videók több mint felének mindössze 10 nézője volt átlagosan – ez, úgy tűnik, még mindig nem elég hatékony. A Twitter a legutóbbi ezzel foglalkozó közleményében elárulta, hogy tavaly július és december között összesen 274460 profilt függesztettek fel terrorizmusra felbujtó tevékenységek miatt, köztük sokat még azelőtt, hogy bármit posztolhattak volna.
A törekvések viszont még mindig édeskevesek ahhoz képest, mennyire egyszerű egy olyan profilt létrehozni a közösségi médián, amelyen sokáig észrevétlenül terjeszthet az ember bármit, ráadásul az oldalak általában a felhasználói jelentésekre hagyatkoznak, ami nem elég megbízható ahhoz, hogy hatékonyan harcoljon az extrémizmus ellen.
Azt is megmondják, mikor regisztrál újra a terrorista
Az MIT, a Brandeis Egyetem és az Egyesült Államok hadseregének közös kutatása most új fegyvert adhat a közösségi médiaoldalaknak a terrorizmus elleni harcban: sikerült egy olyan módszert kifejleszteniük, ami már akkor felismeri a szélsőséges profilok nagy részét, amikor még nem is posztoltak ilyen tartalmat, valamint a letiltott felhasználók újabb regisztrációját is képes megjósolni. A kutatást az hívta életre, hogy még mindig nagyon sok szélsőséges használja a közösségi oldalakat toborzásra és a közösség fenntartására, ráadásul
“A közösségi média nagyon erőteljes platformot nyújt az szélsőséges csoportoknak, mindegy, hogy az ISIS-ről, az al Kaida-szimpatizánsokról vagy az alternatív jobboldali emberekről beszélünk” – írta egy sajtóközleményben Tauhid Zaman, az MIT kutatója. “Ezek a csoportok a közösségi médiát arra használják, hogy gyűlölködő üzeneteket terjesszenek, vagy terrortámadásokat, erőszakos eseményeket szervezzenek, ezért veszélyt jelentenek a társadalomra nézve.”
ISIS-szimpatizánsokra vadásztak ötmillió tweeten keresztül
A kutatáshoz a Twittert használták, mint választott közösségi médiát, és az egyszerűség kedvéért csakis az Iszlám Államhoz vagy az al-Kaidához köthető szimpatizánsokat figyelték meg. Az első lépcső az volt, hogy információt gyűjtöttek 5000 “magfelhasználóktól”, azaz olyan emberektől, akikről tudták, hogy az ISIS-hez tartoznak, valamint az ő barátaiktól és követőiktől. Megfigyelték a neveiket a különböző blogokon és weboldalakon is, és folyamatosan követték a tevékenységüket.
Összesen 4,8 millió tweetet sikerült összegyűjteni, ezen kívül azt is vezették, hogy melyik felhasználót, illetve a felhasználó mely barátait tiltották le a közösségi oldalon. A kutatók ekkor viselkedési modellek segítségével optimalizálták a keresési kritériumaikat, összevetették az információkat a valódi ISIS-adatokkal, és megpróbáltak rájönni, vajon mely felhasználói fiókok tartoznak egy személyhez, és mely személy az, akit már korábban kitiltottak, de most újra regisztrált.
Kiszámíthatóan viselkednek a terroristák Twitteren
A módszer segítségével a kutatóknak sikerült a szélsőségesek másodlagos fiókjainak 70 százalékát megtalálniuk, és mindössze 2 százalékos hibahatárral dolgoztak. “Új lehetőségeket találtunk az online szélsőségesek okozta fenyegetés felismerésében” – mondta Christopher E. Marks alezredes. “Most már képesek vagyunk rájönni, mely profil extrémista, mielőtt bármi ilyesmit posztolna, és azt is meg tudjuk állapítani, hogy mikor és hogyan regisztrál vissza az oldalra. Gyakorlatilag automatikusan megállapítjuk, ki szélsőséges, és megakadályozzuk, hogy a közösségi hálózatot használja.”
Az egész módszer mögött annyi titok rejlik, hogy a szélsőségesek általában nagyon hasonló módon használják a közösségi médiát, így lehet következtetni a viselkedésükből arra, hogy hamarosan propagandát fognak posztolni, vagy tagokat toboroznak.
Egy adott felhasználói közösséggel fognak kapcsolatba lépni ahhoz, hogy megalapítsák a saját szélsőséges csoportjukat
– mondta Jytte Klausen, a Brandeis Egyetem kutatója. “Olyan új felhasználói fiókokat hoznak létre, amelyek hasonlítanak a korábbira, és miután visszatérnek a közösségi oldalra, nagy valószínűséggel ugyanazokkal az emberekkel veszik fel újra a kapcsolatot.”
