A kutatók nagyjából 25 ezer bejegyzést néztek át – írja a Phys.org. Az analízis alapján a konteós tweetek egy jóval decentralizáltabb hálózaton keresztül terjedtek, mint az összeesküvés-elméleteket lebuktató bejegyzések.
Michael J. Wood, a Winchesteri Egyetem munkatársa és az új tanulmány vezető szerzője szerint a konteók népszerűsítésére használt tweetek több retorikai kérdést és több hatóságokra vonatkozó utalást tartalmaztak, mint az összeesküvés-elméleteket cáfoló posztok.
Bár az összeesküvés-elméletek nem újak, a közösségi média megjelenése létrehozott egy csatornát az ilyen pletykák gyorsabb terjesztésére
– mondta Brenda K. Wiederhold, a San Diegó-i Interaktív Médiaintézet szakértője. A kutató hozzátette, az egészségügyi szervezetek ugyanezt a csatornát felhasználva, pontos és megnyugtató üzeneteket közvetítve képesek lehetnek csökkenteni a lakosság félelmét.
A 2015-2016-os Zika-járvány során rengeteg álhír és konteó jelent meg a neten, ezek egy jelentős része a Twitteren keringett. Az egyik népszerű elmélet szerint például az Oxitec nevű brit cég engedett szabadon azokat a genetikailag módosított szúnyogok, melyek végül terjeszteni kezdték a vírust. A probléma ezzel a hipotézissel az, hogy az érintett vállalat csak hím szúnyogokkal kísérletezik, azok pedig nem szívnak vért.
Kiemelt fotó: Thinkstock
