Nemrég Magyarországon járt Sinan Aral, az MIT hálózatkutatója, aki többek között azt vizsgálja kutatásaiban, hogy milyen gyorsan és hatékonyan terjednek az álhírek. Mi is beszámoltunk róla, hogy milyen eredményre jutott: a fake news tarolt, 70 százalékkal valószínűbb, hogy ilyet osztanak meg a Twitter közösségi oldal felhasználói, mint az, hogy valódi híreket terjesztenek tovább. Ez elég kétségbeejtő arány, főleg, ha számításba vesszük, hogy
Eldönti nekünk, kamu-e a kép, vagy igazi
Az álhírek, pontosabban a hozzájuk kapcsolódó manipulált fotók ellen küzd most a UC Berkeley diákjainak új programja, amelyet Chrome, Opera és Firefox böngészőkhöz lehet letölteni teljesen ingyenesen: felkutatja a futótűzként terjedő fotók forrását, és azt, hogy hol jelent már meg korábban, ezáltal könnyen eldönthető, hogy valódi képről van-e szó, vagy manipuláltról.
A SurfSafe nagyjából úgy működik, hogy letöltés után beállíthatjuk, a felsorolt weboldalak közül melyeket tartjuk megbízhatónak, a program pedig többek között ezeket is megvizsgálja majd, ha egy fotó forrását vagy korábbi megjelenését keresi. A SurfSafe olyan oldalakat is átfut, mint a Snopes.com, amely az egyik legnépszerűbb álhírkutató weboldal, így nem kell nekünk bajlódni azzal, hogy – ha igényünk van rá – átnézzük, vajon kamu képbe botlottunk-e bele.
Nem tökéletes, de sok fotót lebuktat
A program az UC Berkeley két kutatójától, Ash Bhattól és Rohan Phadte-től érkezik, akik korábban próbálkoztak már hasonlóval: a BotCheck.me-t a két diák startupja, a RoBhat Labs adta ki, és az volt a fő funkciója, hogy rájöjjön, melyik Twitter felhasználó automatizált bot, és melyik igazi. A program gépi tanulást alkalmazott az analizáláshoz, és az alkotók állítása szerint 93,5 százalékos pontossággal dolgozott.
Persze nem is ez a fő célja, alapvetően olyan manipulált képeket akar kategorizálni, amelyek futótűzként terjednek, és nagyobb tömegekhez jutnak el, ezt pedig ügyesen csinálja: a Wired egy olyan fotóval próbálta ki, amelyen a Seattle Seahawks játékosa, Michael Bennett amerikai zászlót éget, ami egyértelműen manipulált, a bővítmény pedig rá is jött.
Hiányossága még a programnak, hogy azt nem ismeri fel, ha egy valós fotót más kontextusban használnak, mint amiben készült, erre azonban talán sikerülhet rájönni, ha átböngésszük, milyen cikkekben jelent meg korábban, és itt milyen szövegkörnyezetben írtak róla. A bővítmény nem a tökéletes megoldás a manipulált fotókra és az álhírek futótűzszerű terjedésének megállítására, de legalább egy hatékony kezdet lehet, és meggyorsíthatja a tények ellenőrzését a mindennapokban is.
