Normális helyzetben az ember nem tervez katasztrófa esetére. Illetve a hétvégi túlélők igen, de ők egy külön kategóriát képviselnek. A számítógépünket azonban annyi minden teheti tönkre – a túlfeszültségtől az alkatrészek elöregedésén át a nyitva hagyott ablakon becsapó nyári záporig –,
Új gépet lehet venni, az alkatrészek cserélhetők, a fizikai biztonsággal pedig most nem foglalkozunk, zárja mindenki rendesen a bejárati ajtót! Az érték az adat. Megvett zenék, e-könyvek, dokumentumok, amiket mi írtunk, a gyerek_első_lépései.avi vagy a regényem_KÉSZ.docx. Ezekre nem árt vigyázni.
CSINÁLD MAGAD BIZTONSÁG
A Microsoft nagyjából tíz éve adott ki egy mesekönyvet „Anyu, miért van egy szerver a lakásban?” címmel. Mindenki nagyon jót nevetett rajta, rendkívül béna próbálkozás volt a cég Home Server termékének reklámozására. Mára viszont tényleg juthat a lakás egy-két sarkába szerver. A filmeket például sokkal kényelmesebb egy hálózati merevlemezről (NAS) kiszolgálni, mint pendrive-val járni a számítógép és a tévé között. Ugyanez igaz a fotókra, zenékre, úgy általában bármilyen adatra, amit egynél több gépen használnánk. Egy belépő szintű NAS lemezzel együtt sem kerül többe 30 ezer forintnál.
Az újabb Windowsok pedig egyrészt rendelkeznek beépített biztonsági mentési móddal, másrészt pedig szépen kezelik a hálózati meghajtókat. Csak be kell állítanunk a vezérlőpulton, hogy milyen meghajtóra vagy hálózati helyre és milyen gyakorisággal mentsen az operációs rendszer, és hátra is dőlhetünk.
bár rájuk vár egy érdekes döntés. A cég sokáig saját hálózati merevlemezt, az Airport Time Capsule-t, ajánlott a gépei mellé. Az Airport termékek gyártását azonban idén április végén beszüntették. A boltokban még vannak ezekből a dizájnos és nem túl olcsó eszközökből, de opció valami olcsóbb, ellenben kinézetében az Apple eszközökhöz nem passzoló NAS-t venniük. Kemény idők járnak.
CSAK NÉZZÜK A FELHŐKET
Ha a fentiek megvannak, akkor már csak egy lépés van hátra: egy olyan mentést létrehozni, amit máshol tárolunk. Nagyon logikus okok miatt van erre szükség. Ha azért sül meg a merevlemezünk vagy SSD-nk, mert a felső szomszéd csőtörése miatt csak csónakkal lehet közlekedni a lakásban, akkor nagy az esélye annak, hogy a hálózati merevlemezünk sem élte túl a balesetet. Ugyanez igaz a villámcsapás okozta túlfeszültségre, a lakástűzre vagy arra, hogy a vogonok ledózerolták a várost.
Igazán nagy cégek ezt úgy oldják meg, hogy több kontinensen tartanak fent szerverparkokat. A 279 milliárd weboldalt, 11 millió könyvet meg még ezt-azt tároló Internet Archive például az egyiptomi Alexandriában, az egykori óriási könyvtár városában tart egy másolatot minden adatából. De nem csak szimbolikusan választanak helyeket, akad Amszterdamban is egy másik másolat a több,
Nekünk ennyire komolyan azért nem kell elgondolkodni a mentés fizikai helyéről. Havi pár ezer forintért ezt elvégzi helyettünk valamelyik erre szakosodott cég. Az egyik lehetőség a Backblaze nevű amerikai szolgáltató, akik havi öt dollárért végtelen helyet biztosítanak, ellenben ezért az árért csak egy eszközünkre vigyáznak. Minden további eszköz hozzáadása újabb öt dollárral növeli a digitális rezsinket.
Viszont a Backblaze nem ment okosan: nem nagyon enged válogatni a fájlok között, kevésbé testreszabható, lényegében visz mindent, ami nem a Windows könyvtár és a Programok mappa. Emiatt az első mentés elkészítése lassú folyamat, napokig eltarthat, viszont előny, hogy azok a fájlok is meglesznek, amiket kimennének a fejünkből, ha magunk rakjuk össze a biztonságba helyezendő anyagok listáját.
Opció lehet a SpiderOakot használni, amely havi 5 dollárért 150 gigabájtot tárol és végtelen mennyiségű eszközt kezel. Havi 12 dollárért pedig már 2 terabájtot adnak. A szolgáltatás mellett szól az is, hogy az elveszett kéziratáról egy remek jegyzetben megemlékező Dragomán György is ezt ajánlja. Egy regényét vesztett szépírónál motiváltabb adatmentőt pedig el sem lehet képzelni.
Ha külön fizetős szolgáltatásra nincs keret, akkor pedig legalább a Dropbox ingyenes verzióját, a Google Drive-ot vagy a Microsoft OneDrive-ját érdemes beüzemelni. Nem fog minden elférni, szelektálnunk kell, de a semminél ezek is jobbak.
CSAK MÉG EGY PRÓBA
Feltöltött mindent a gép? Tudjuk milyen adatok hiánya fájna, és tettünk arról, hogy ezek biztonságban legyenek? Jár a csoki. A papír kidobása után viszont érdemes megpróbálni visszaállítani az adataink egy részét a mentésből. Ne később derüljön ki, hogy kényelmetlen, tökéletlen vagy macerás a megoldásunk. Ennyit megér még az, hogy aztán nyugodtan aludjunk.
Nyitó illusztráció: ThinkStock
