Egy farmer élete egykor egyszerű rutin alapján zajlott: vetett, gondozott, aratott. A különféle mezőgazdasági munkagépek ezt a folyamatot aztán hatékonyabbá tették, és jött a 21. század, amikor hátfájás helyett már fejfájással küzdenek a mezőgazdászok, köszönhetően a Szilícium-völgyi technológiáknak, amik utat törtek maguknak a traktorokba is.
Régen ha egy gép lerobbant, a farmer felkapta a villáskulcsot és megszerelte. Az újfajta John Deere gépekkel ezt már nem lehet megtenni. A nagy traktorgyártó újabb modelljeiben ugyanis
A gyártó felhasználói szerződésben kötötte ki, hogy csak az általa hitelesített szervizek munkatársai végezhetnek el bármilyen javítási munkát járműveiken. A munkatárs viszont borsos áron száll ki (fix 230 dolláron felül 130 dollárt kérnek óránként), és sokat kell rá várni. A történetnek a Motherboard újságírója járt utána, aki több gazdával is beszélt a dologról. Egy érintett szerint a szervizes is annyit csinál, hogy „kijön, bedug egy csatlakozót a traktor USB portjába, és utána működik minden”.
Nem olyan nehéz elképzelni, hogy ez a helyzet mekkora frusztrációt okoz egy farmer számára. Elkölt több millió forintot egy gépre, amivel éppen aratna, aztán valami elromlik. És bár van rögtön csatlakoztatható pótalkatrésze, azt hiába szereli be maga, vagy egy helyi szervizes, a szoftveres blokkolás miatt a gépet nem tudja utána elindítani – helyette fel kell hívnia, és meg kell várnia egy szervizest. A munka pedig áll.
Ezt tetézi, hogy a gyártó azt is kikötötte, hogy a vásárló nem perelhet „termény-, profit-, vevőkörvesztés miatt, ha az a beágyazott szoftver hibájából adódik”.
Mindig jó, ha van egy hacker a világ másik felén
Érthető mód az amerikai mezőgazdászok ezért inkább illegális fórumukon keresik azokat a tört John Deere firmware-eket, amelyekkel ki tudják bekkelni a körülményes és drága javíttatást. A John Deere munkatársai által használt programok kalózverzióit
A meghívásos alapon működő, fizetős fórumokon többféle szoftvert is vásárolhatnak. A tört firmware-en kívül például olyan diagnosztikai programot, amivel módosíthatják a gépjármű gyárilag beállított maximális sebességét, kalibrálhatják maguknak a turbót, vagy azonosíthatják az elromlott alkatrészeket. Még meglepőbb, hogy ehhez még a YouTube-on is találhatók oktatóvideók.
A helyzetet további jogi csavarral fejeli meg, hogy a feltelepített kalózszoftver elméletben sérti a Digital Millenium Copyright Act (DMCA) néven ismert, szerzői jogokat védő amerikai törvényt. A szoftver ugyanis a John Deere szellemi tulajdona, a farmer pedig egy kalózverziót használ fel.
A törvény alól kivételezett eseteket a Kongresszusi Könyvtár szabályozza, amely 2015 óta kivételt tesz a motoros járművekkel, ezáltal a traktorokkal is: ez lehetővé teszi, hogy a felhasználók módosítsák a gépeket vezérlő programot, ha arra nincs más törvényes lehetőség. Az viszont még megválaszolatlan kérdés, hogy ez feljogosít-e a kalózszoftverek letöltésére.
A gyártó azzal védi magát, hogy a módosított program egyrészt működési és teljesítménybeli hibákat eredményezhet, és így kockázatnak teszi ki üzemeltetőjét, másrészt lehetséges, hogy így már nem felel meg bizonyos ipari és környezeti előírásoknak.
A traktortulajdonosok szerint a gyártó csak kifogásokat keres, hogy a gépek eladása után újabb bevételt szerezhessen a javítási munkákból, és ezzel gyakorlatilag teljes kontroll szerezzen gépei felett.
Bizonytalan jövő
A farmereket aggasztja továbbá, hogy mi történik, ha a John Deere-t felvásárolja egy másik cég, vagy megszűnik bizonyos traktorok szoftveres támogatását. Főleg telefonok esetében fordul elő, hogy az elavult és nem biztonságos készüléket lecseréljük pár év után, de itt mezőgazdasági gépekről van szó.
„Mi lesz, ha húsz év múlva kijönnek a modernebb traktorok, és a John Deere többé nem akarja ezt támogatni? Kidobjuk azokat a kukába, és veszünk egy másikat?” – teszi fel a kérdést az egyik érintett.
