A Hyperloop korunk egyik legizgalmasabb és egyben legnehezebben komolyan vehető terve. Képzeljünk el egy hatalmas, csökkentet sűrűségű levegővel töltött, vákuum alá helyezett csövet, amiben légpárnákon közlekednének a vasúti szerelvények.
Ez így egy jobbfajta sci-fi forgatókönyve is lehetne, ha az ötlet nem magától Elon Musktól származna, akinek több meredek elképzelése volt már, és némelyiket elég jól sikerült is megvalósítania (Tesla Motors, Powerwall, SpaceX). A Hyperloop azért más, mint a többi, mert ez áll a legmesszebb a megvalósíthatóságtól, ezért annyira nem is meglepő, hogy egyelőre csak elképzelni próbáljuk, miként is mehetne egy ilyen utazás.
Itt vannak a tervek, vigyétek!
Musk 2013-ben tehát felvázolta a lehetőségeket, amitől nagyjából mindenki kibukott, majd a jövőlátó szakember úgy döntött, hogy másokra hagyja a megvalósítást. Minden tervet, dokumentációt elérhetővé tett, aminek nyomán rögtön két vállalkozás is látott benne fantáziát és meg is indultak a munkálatok.
Az egyik Hyperloop Transportation Technologies, a másik pedig Hyperloop One (korábban Hyperloop Technologies) néven kezdett neki a pénz és a szintén elengedhetetlen szakértők toborzásába, 2016-ra pedig utóbbi jutott valamivel tovább. Egyrészt a One csapata már produkált egy tesztet a kapszula működőképességéről, ami akkor is valami, ha mindössze 2 másodpercig tudtak felgyorsítani egy egységet közel 550 km/órás sebességre.
A felhajtás, a pénz, a pörgés teljes erőbedobással megy a projekt körül, és most végre van egy újabb, az eddigieknél kézzelfoghatóbb fejlemény. A Hyperloop One egy videót tett közzé, amiben azt szimulálják, hogy milyen lenne egy út Dubai és Abu-Dzabi között. Ez egy 156 km-es távolság, amit a Hyperloop kapszulái mindössze 12 másodperc alatt tenne megy, így:
A demó valóban látványos és futurisztikus: mobillal való helyfoglalás, a kapszulák önműködő mozgása, az utasok szervezése mind automatizált, az út pedig az állomásra való befutás után sem érne véget, hiszen a kapszula akár a közutakon is menne tovább, míg célba nem ér.
Az Emírségeké lenne az elsőség
A Hyperloop One ezzel együtt abbéli szándékát is bejelentette, hogy az Egyesült Arab Emírségekben építené ki az első működő vonalat, ami az előbb említett két várost kötné össze. Az arab befektetők miatt nem meglepő helyszín mellett az sem mellékes, hogy súlyos összegekről beszélünk: ez a pálya 4,8 milliárd dollárba, azaz mérföldenként 52 millió USD-be kerülne. Ez jelentősen meghaladja Musk eredeti költségvetését, ami 2013-ban még 11,5 millió volt mérföldenként.
Elméletben tehát minden megy a maga útján, a gyakorlati megvalósítás következő állomása pedig egy 2017-re, Nevadába tervezett bemutató lesz, ahol állítólag egy korai prototípust ismerhetünk majd meg. Csábító ajánlat több száz km-t percek alatt megtenni, mégis évekig kell még várnunk, hogy ez megvalósuljon, ami valószínűleg akkor is így lesz, ha a Hyperloop One vezetői szerint korábban itt lesz a csővasút, mint gondolnánk.
