Az évmilliók alatt kialakult szaglóreceptorok rendszere igen bonyolult. Az emlősök orra tele van ilyen apró érzékelőkkel, melyek más-más illat felvételéért felelősek. Az embereknek 350 olyan génje van, amely ezeket az receptorokat befolyásolja, az egereknek viszont 1 200. Egy-egy ilyen érzékelőben aztán több millió idegsejt található.
A szuperegerek úgy lettek megtervezve, hogy több receptoruk legyen egy bizonyos szagra hangolva. A szakértők ezt egy módosítással érték el: egy plusz DNS-sor került be génállományukba, amely az érzékelésért felelős idegsejtekre van hatással. A végeredmény így az, hogy több neuron van egy receptoron belül – tehát az adott szag felfedezése jóval kifinomultabbá válik.
A kutatók fluoreszcens képalkotómódszer segítségével megvizsgálták az újfajta érzékelés üzemképességét, végül azt is ellenőrizték, hogy az egerek szaglása valóban kifinomultabbá vált-e. Ehhez a rágcsálóknak megtanították, hogy egy bizonyos illathatást kellemetlen érzés követ, majd két edényben vizet adtak nekik. Az egyikben viszonylag tiszta, míg a másikban az érintett anyaggal szennyezett víz volt.
A kutatásban háromfajta egér vett részt: egy acetofenonra illetve egy karvonra hangolt csoport, valamint néhány hagyományos rágcsáló. A vizes kísérlet után kiderült, hogy az acetofenonos egerek kétszer olyan érzékenyek az adott szagra, mint a kontrollcsoport tagjai, a karvon esetében az érintett rágcsálók viszont 100-szor ügyesebbek voltak, mint a hagyományos állatok.
A kutatók bíznak benne, hogy még finomabbra hangolhatják az élőlények szaglását. Paul Feinstein, a kutatást bemutató tanulmány társszerzője úgy gondolja, a génmódosított egerekre egy napon akár a betegségek kimutatásában is fontos feladat hárulhat.
A kutyák és rágcsálók eddig is sokat segítettek bizonyos anyagok – így például a kábítószerek – felismerésében. A szuperegerek azonban egészen új szintre emelhetik a kémiai anyagok felfedezését.
(Via: Popular Science)
