Az ázsiai országban 2009 óta akadályozzák a nagy közösségi oldalakhoz – például a Facebookhoz vagy a Twitterhez – való hozzáférést a hatóságok. Az intézkedést az váltotta ki, hogy az akkori elnök, Mahmúd Ahmadinezsád ellenzéke gyakran használta ezeket az oldalakat mozgósításra. Ezután arra való hivatkozással tiltottak be egyes oldalakat, hogy nem eléggé iszlám szellemiségűek, vagy túlságosan előítéletesek a rendszerrel szemben az azokon közzétett tartalmak.
2013-ban azonban új elnök, a jóval mérsékeltebb Haszan Róháni került hatalomra, aki az internetes cenzúra enyhítése mellett foglalt állást. Új, az internetes tartalmak szelektív megjelenítését lehetővé tevő szűrőprogram fejlesztésébe kezdtek, ami teljes tiltás helyett csak egyes oldalak blokkolását teszi lehetővé. Ennek első fázisa egy hónapon belül elkészül, fél év múlva pedig teljesen működőképessé válik.
Noha az igazságszolgáltatás szeptemberben egy hónapos határidőt szabott a kormánynak arra, hogy betiltson egyes kommunikációs hálózatokat, mert azon az iszlám köztársaság vezetőit sértő üzenetek terjednek, az alkalmazások a mai napig elérhetőek. Róháni államfő az internetcenzúrát kontraproduktívnak nevezte, különösen amiatt, mert a fiatalok könnyedén ki tudják kerülni a korlátozásokat, de komoly vitákat folytat a keményvonalas iszlamista vezetőkkel, így a cenzúra teljes eltörlése még várat magára.
