Az Országgyűlés elé került a jövőre bevezetendő új adótörvényekre vonatkozó javaslat-csomag, és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egyértelműen jelezte: a távközlési adót kiterjesztené az internet-szolgáltatásokra is. Természetesen az új adó “célpontjai” elvben a szolgáltatók lennének, ám jól látható, hogy hasonló különadók esetén a cégek mindig megtalálják a módját annak, hogy az extra költségeket áthárítsák a felhasználókra. Márpedig az előzetes számítások szerint nagyon rosszul járhat minden internetező, ha így lesz. Először jöjjön egy “kedvcsináló” kép, aztán folytatjuk a számokkal. Előbb persze vegyen mély levegőt, és üljön le.
A legnagyobb probléma az, hogy az adót a forgalmazott adatmennyiség alapján számolnák: minden megkezdett gigabájtért 150 forintot kellene befizetni az államkasszába. Nézzük csak meg, mennyi adatot használ egy hónapban néhány tipikus felhasználó, ehhez először számolgassunk átlagokat a leggyakoribb tevékenységekre, íme:
Ha ezek alapján megnézzük, mennyit kellene fizetnie a különféle nethasználati szokásokkal bíró ügyfeleknek, ha tényleg megvalósul az új adónem, és a szolgáltatók valóban ezzel egyenes arányban számláznak majd többet, elég erős számok jönnek ki, már a “koca-netezők” esetében is:
Durva? Bizony, hogy az. Ráadásul a fenti számokhoz egy csomó olyan extra is hozzácsapódhat, amit mondhatni akaratlanul tölt le a felhasználók gépe. Ilyen például egy rendszerfrissítés (amely akár önmagában több gigabájt lehet), különféle alkalmazások, szoftverek automatikus frissítése, szinkronizált fájlok, vagy a felhő alapú rendszerek folyamatos “életben tartása”.
Az internet magyar kommentelői a különféle fórumokon és közösségi oldalakon egyelőre csak találgatnak a lehetséges menekülő-utakról. Egyesek szerint a távközlési adóhoz hasonlóan beiktathatnak majd egy plafont (jelenleg magánszemélyek után havonta maximum 700, míg céges felhasználók után legfeljebb 5000 forint az adó), mások viszont egészen odáig merészkednek, hogy tizedes vesszők elírásáról beszélnek: szép is lenne, ha csak 1,50 forintot kéne fizetni gigabájtonként.
Az is biztos, hogy a szakmai szervezetek, valamint maguk a szolgáltatók ismét megfogalmazzák majd ellenvéleményüket, de azt is láthattuk a korábbi példákból, hogy ez mennyire szokta meghatni a kormányzat illetékeseit. Semennyire. Szóval, egyelőre lehet készülni: még most tárazzon be mindenki filmekből, zenékből, dokumentumokból és szoftverfrissítésekből, mert ha változtatás nélkül megy át a tervezet, kezdődhet a süllyedés a digitális őskorba. Aztán, hogy mennyit bukik az állam a webáruházak kieső bevételein, az elviekben felfutó iparágnak nevezett internetes fejlesztés, szoftverkészítés elsorvadásán, azt talán hagyjuk is. Az pedig kár, hogy pont egy hete volt az Internet Hungary konferencia egy csomó csodaszép jövőképpel – ha akkor már tudtuk volna, amit most tudunk, valószínűleg teljesen más lett volna az előadások és beszélgetések témája. És persze a hangneme is…
