Steve Ballmer 2000-ben ült a Microsoft duplán kipárnázott, elnök-vezérigazgatói székébe, miután legendás elődje, Bill Gates kivonult a cég közvetlen vezetéséből. Persze Ballmer sem volt nyeretlen kétéves, akkor már húsz éve dolgozott a Microsoftnál, amelynek pontosan a harmincadik számú alkalmazottja volt. Középvezetőként és részlegek irányítójaként dolgozott fejlesztői, értékesítési, üzemeltetési és támogatási feladatokon is, mielőtt a redmondi vállalat első számú emberévé választották.
“Uralkodása” nem kezdődött épp rosszul. 2001-ben jelent meg a Windows XP, amely hosszú időre bebetonozta magát az operációs rendszerek élére. Emellett jól ment az Office is, amelynek aktuális verziói szintén marginális részesedést hagytak a piac más versenyzőinek. Aztán épp ez lett a Microsoft egyik legnagyobb belső mumusa is, ami miatt Ballmer feje is évek óta fájt.
A Windows XP után kiadott Vista ugyanis mélyen az elvárások alatt teljesített. Újdonságainak többsége nem tetszett a felhasználóknak, és a betonbiztos XP-t amúgy se akarta lecserélni senki, aki kipróbálta. Egészen a 2009-ben megjelent Windows 7-ig tartott az XP uralkodása, sőt igazából még tovább, hiszen még pár évnek el kellett elnie ahhoz, hogy a Windows 7 apránként feltolakodjon az XP trónjára. Mostanában pedig épp ismétli magát a történelem: az aktuális rendszer, a Windows 8 radikális változásait nem igazán szerette meg a felhasználók többsége, és maradnak a hetesnél, és sokak szerint a helyzeten a hamarosan érkező Windows 8.1 sem változtat majd sokat.
Hasonló eredményt hozott az Office története is, ahol a kiindulópont is ugyanaz volt: az Office 2003 uralmát nem sikerült megdöntenie a későbbi verzióknak. Itt viszont épp az volt a felhasználók problémája, hogy a 2007-es és 2010-es csomagok nem kínáltak olyan sok újdonságot, amiért bárki sürgette volna a váltást.
A 2000-es évek első évtizedének végére egy újabb fejfájás is érkezett a kórképhez: az addig csupán műszaki zsenik és tech-őrültek által használt okostelefonok az iPhone-nal és az androidos készülékekkel valósággal berobbantak a piacra, a Microsoft azonban csak jó pár éves késéssel reagált. Az elavult Windows Mobile rendszert csak későn váltotta a Windows Phone 7-es, majd 8-as változata, így az iOS és az Android mellett még mindig elenyésző a Microsoft rendszerével működő telefonok száma a világon.
Persze dőreség lenne a Microsoft üzleti ügyeit csak erre a három területre redukálni, hiszen bőven csorgott pénz az egyéb területekről, például a szerver-szoftverek és alkalmazások, vagy épp a szolgáltatások irányából. Ennek ellenére, leginkább a felsorolt ballépések miatt egyre többen gondolták úgy, hogy Ballmer már nem alkalmas a cég vezetésére, elemzőktől részvényesekig mind hangosabban követelték a vezér lemondását.
A Microsoft nyilatkozata szerint a váltás mindenesetre tervezett és előkészített folyamat, amelyet az idén tetőző nagy, belső átalakítás derekára időzítettek. A szervezeti átrendeződés célja egy jóval rugalmasabb, a piac újdonságaira frissebben reagáló cég megteremtése – ezek szerint ennek része a legfelső vezető cseréje is. Most a vállalat igazgatótanácsa külön bizottságot alakított (többek között Bill Gates aktív részvételével), amelynek célja, hogy egy éven belül utódot találjon Ballmer helyére, aki viszont mindaddig teljes jogkörrel jelenlegi pozíciójában marad.
A váltást bejelentő közleményre általában pozitívan reagált a szaksajtó, sok helyen hangzott el az “ideje volt” kifejezés, vagy ehhez hasonló. Ráadásul egy még egyértelműbb jele is volt annak, hogy Ballmernek mennie kell: a hír hallatán pár óra alatt 9 százalékot növekedett a Microsoft részvényeinek árfolyama. Ezek szerint a befektetők sem sírnak a távozó főnök után, akitől egy rá jellemző videóval búcsúzunk.
