Cirka huszonötmillió évvel ezelőtt India, amely akkoriban még magányos szigetként szörfözött egy gyorsan közlekedő kéregdarabon, nekiütközött Ázsiának. A két hatalmas földdarab azóta is taszigálja egymást; a tektonikus lemezek mozgása évente 3,81-5,08 centiméteres sebességgel préseli egymáshoz őket. Ugyanaz a mozgás, amely felgyűrte a világ legmagasabb hegységét, a Himaláját – és bizonyos időközönként pusztító földrengéseket okoz a térségben.
Akár a tízezret is elérheti a halálos áldozatok száma
Szakértők évtizedek óta próbálják felhívni a Katmanduban élők figyelmét a veszélyre – mindhiába. Pedig régóta tudható volt, hogy a hétvégi, sok ezer halálos áldozattal járó katasztrófa a tektonikai mozgások, a környék geológiai sajátosságai és a rosszul megépített, egyáltalán nem „földrengésbiztos” épületek miatt, előbb-utóbb biztosan be fog következni.
Előre megjósolták a rengést
A GeoHazards International nevű, a kaliforniai Menlo Parkban működő nonprofit szervezet célja, hogy segítséget nyújtson a Nepálhoz hasonlóan szegény országoknak a természeti katasztrófákra való felkészülésben. A szervezet szakemberei egy közelmúltban megjelent tanulmányukban felhívták a figyelmet arra, hogy a himalájai országot nagyjából 75 évente sújtja a hétvégihez hasonló, súlyos földrengés.
A New York Times cikke szerint 1934-ben tízezren haltak meg Észak-Nepálban egy 8,1-es erősségű földrengésben, 1988-ban pedig több mint ezer ember életét követelte egy kisebb, 6,8-as erősségű rengés. Brian Tucker, a GeoHazards elnöke a lapnak nyilatkozva elmondta, 1990-ben úgy saccolták, hogy ha ismét bekövetkezne egy, az 1934-eshez hasonló katasztrófa, akár negyvenezren is meghalhatnak, mert a népesség jelentős része időközben a magas, sebtében összetákolt épületekkel teli fővárosba költözött.
Pótolhatatlan műemlékek is elpusztultak
„Mivel a népesség évi 6,5 százalékkal nő, és ez a világ egyik legsűrűbben lakott térsége, a Katmadu-völgyben élő 1,5 millió embert komoly és egyre komolyabbá váló veszély fenyegeti a várható földrengések miatt” – figyelmeztettek alig néhány héttel ezelőtt kiadott jelentésükben.
Az egész város elmozdult
A szombati földrengés epicentruma Katmandutól északkeletre volt. A rengés viszonylag kis mélységben, nagyjából 14,5 kilométer mélyen kezdődött, és így hatalmas pusztítást okozott a felszínen – még annak ellenére is, hogy valamivel gyengébb – 7,8-as erősségű – volt, mint az 1934-es katasztrófa.
Roger Bilham, a Coloradói Egyetem geológusprofesszora évek óta tanulmányozza a térségben történt földrengéseket. Mint mondta, a szombati rengéssorozat nagyjából egy-két percig tartott, és három méterrel mozdította el az egymáshoz simuló kőztettesteket a Katmandu alatt húzódó,120 kilométer hosszú törésvonal mentén.
A földrengés „három méterrel délebbre költöztette az egész várost” – magyarázta Dr. Bilham. A szombati földmozgást egy sor 6,6-es erősségű utórengés követte. A geológus szerint az sem lehetetlen, hogy a szombati rengés csak „egy még nagyobb tragédia előjátéka volt”.
.
A szakember szerint nagyban hozzájárult a pusztításhoz, hogy Katmandu és a környező területek egy rég kiszáradt tó medrében csücsülnek. „A talaj nagyon-nagyon puha, és ez a puha talaj jelentősen felerősítheti a szeizmikus mozgásokat” – húzta alá Dr. Tucker.
Újabb katasztrófák várhatók
Sajnos, Katmandu nem az egyetlen olyan város, ahol gyilkos földrengésekre lehet számítani, Dr. Tucker szerint Teherán, a perui Lima és az indonéziai Padang is a kiemelten veszélyeztetett területek között van. Valamennyi város olyan térségben fekszik, ahol az utóbbi időben nagyon felerősödött a tektonikus tevékenység, és sem az építési előírások, sem a katasztrófa-elhárítás felkészültsége és hatékonysága nem megfelelő.
Több ezer emberéletet megmenthettek volna
Szerencsére, vannak országok, amelyek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy felkészüljenek egy hasonló katasztrófára. Az elmúlt 76 évben több földrengés is történt Törökország északi részén: 1999-ben az egyik ilyen természeti katasztrófa több mint 17 000 emberéletet követelt az Isztambultól keletre fekvő Izmitben.
A kutatók arra számítanak, hogy a következő nagy rengés epicentruma éppen a Boszporusz és a Márvány-tenger partjain fekvő, 13 500 000 lakosú nagyvárosban lesz. „Az isztambuli városvezetés igen szigorú építési előírásokat vezetett be – mondta Dr. Tucker. – Remek munkát végeztek, és a lehető legjobban felkészültek egy esetleges földrengésre. “
