A kiegyezés és a “boldog békeévek” ellenére sem lehet elfelejteni Ferenc Józsefnek a magyar szabadságharc vérbe fojtását, az önkényt, a kivégzéseket. Valóban, mintha az ég rendelte volna mellé feleségét, Erzsébetet. „Megtanulta a magyar nemzet történetét, a magyar nyelvet, és megszerette magát a nemzetet. Ezáltal lett az ország őrangyala, aki áldásosan működött a király és a nemzet kibékítésében, és ezért az emléke örökké élni fog a magyarok szívében” – idézi Türr Istvánt a Rubicon.hu-n F. Dózsa Katalin.
Kölcsönös rajongás
Erzsébet megkülönböztetett érdeklődését Magyarország iránt Majláth János gróf keltette fel 1853-ban, amikor a császári menyasszonyt az osztrák birodalom népeinek történelmére tanította. Császárhű, konzervatív történész volt, ám a fiatal lány képzeletét még így is rabul ejtette a temperamentumos, szilaj magyarság vadregényes, örökös harcokkal teli történelme. Némileg korszellem volt ez, 1849 után Európa-szerte számtalan ifjú lelkesedett az önkénnyel, túlerővel bátran szembeszálló, szabadságszerető kis népért.
Sisi esetében viszont nem volt ez ennyire magától értetődő, hiszen jegyese, majd férje volt az, aki ellen a magyar fellázadt, akinek birodalmát csaknem szétszakította. Később azonban a magyarellenes, konzervatív udvari kamarillát vezető anyósával, Zsófiával mindjobban elmélyülő konfliktus erősíthette együttérzését.
Kora egyik legszebb nőjének tartották (wikipedia)
Az érzés kölcsönös volt. Amikor 1857-ben Magyarországra látogatott, mindenütt kitörő lelkesedéssel fogadták. Még jobban a szívébe zárta a nép, amikor a pesti polgárbálon Erzsébet piros rózsás, zöld leveles mintájú fehér ruhában jelent meg. Igyekezett a nyelvet is megtanulni, az első szavakat Rudolf magyar dajkájától, majd Madeirán Hunyadi Imre gróf és húga, Lili tanítgatta. Komoly nyelvtanulásra 1863-ban szánta el magát, amiről mindenki le akarta beszélni: nagyon nehéz nyelv, és nincs is tehetsége a tanuláshoz, hiszen a cseh nyelvvel sem tudott megbirkózni.
“Egy magyarul érző szív”
Eltökélt volt és szorgalmas olyannyira, hogy egy év múlva maga Ferenc József is csodálkozva állapította meg, milyen bámulatosan gyorsan halad a nyelvtanulásban. Ferenczy Ida személyében olyan kísérőnőt vett maga mellé, akivel magyarul társaloghatott, és jó barátságba került. „Bevallom, hogy kellemes családi köröm daczára, iszonyú magyar honvágyam van” – írta egyszer Ferenczynek Garatshausenből.
Az udvarban értetlenül és ellenségesen figyelték Erzsébet erősödő magyarszeretetét. 1866-ban azonban – a poroszokkal szembeni katasztrofális vereség idején – hasznos lett ez a “kapcsolat”. Erzsébet gyermekeivel Budára utazott, s megnyerte a birodalom számára a mindig renitens magyarokat. Ugyanakkor mind erőszakosabban és feltűnőbben próbálta rávenni férjét a magyarokkal való kiegyezésre. Életében ez volt az egyetlen alkalom, amikor tevőlegesen bele akart szólni a politika irányításába.
1897-ben járt utoljára Magyarországon (wikipedia)
A kiegyezés látványos eredményeként 1867 júniusában Ferenc Józsefet és Erzsébetet megkoronázták. A fényes ünnepségsorozat valószínűleg a királyné életének is csúcspontja lehetett. Szíve 1898-ban bekövetkezett tragikus haláláig “magyarul dobogott”. Egy évvel korábban II. Vilmos császár egy budai díszebéden lelkesen dicsérte a magyar nemzetet és történelmét.
Erzsébet nem volt jelen, de amikor értesült róla, tollat ragadott: „Ő felségének Németország császárjának. Éppen most olvastam feleségednek oly megragadóan szép pohárköszöntőjét. Az abban szeretett királyunk és drága hazánk iránt kifejezett érzelmek, oly igen jól esnek egy magyarul érző szívnek. Erzsébet.”
Ha további részleteket szeretne megtudni, például Sisi és Andrássy állítólagos szerelme érdekli, kattintson a Rubicon.hu-ra.
