„Úgy szeretnék egyszer együtt sírni, ahogy nevetni szoktunk, igazán közösen. Hergelve a másikat, repülve, kapaszkodva a másik örömében, bánatában. Együtt sírni, minden gátlás alól feszabadulva” – írja Grecsó Krisztián az elmúlt száz év képeiből készült Fortepan-válogatást nézve.
