És főleg: mi van mögötte, mi mozgatja az egyes szereplőket? Számos érdek és kényszer feszül egymásnak, azt viszont nem érteni, hogy a magyar kormány miért mond ellent saját magának.
Az Egyesült Államok legnagyobb globális kihívójának gazdasági folyamatait elemezve úgy tűnik: Peking problémái semmivel sem kisebbek, mint Washingtoné.
Az Európai Unió védtelenebb a kémkedéssel szemben, mint az egyes tagállamok, mivel Brüsszelnek nincs önálló hírszerző, illetve elhárító szerve. Ráadásul jogilag is sokkal nehezebb üldözni az EU elleni kémkedést.
Egy elnök felhatalmazását az a hit adja, hogy ő nemcsak a jelen, hanem a jövő is. Ha ez a hit eltűnik, jön a sántaság, az egyre kevesebb hatalom. Ez minden politikusnál eljön, Trumpnál most láthatjuk a kezdeteit.
A félsikerből kihozni a maximumot. A miniszterelnök olyan problémákat oldott meg, melyek pár hete még nem is léteztek, de nem látszik nyoma annak a nagy sikernek, amit Trump visszatérésekor vártak.
A miniszterelnök szerint megvizsgálták az olajszankciók helyzetét és arra jutottak, hogy Magyarország más helyzetben van, mint a többi európai ország, ezért engedélyt kaptak arra, hogy délről gázt, keletről olajat tudjanak vásárolni.