közel-kelet

Mit kell tennie egy pilótának, ha a célállomás repülőtér egyik pillanatról a másikra bezár? Hogyan rendezhet át üzleti modelleket a fegyveres harc? Szakértőket kérdeztünk.

Az Egyesült Államok felismerte, hogy szüksége van Európára az iráni háborúhoz, de azt még nem magyarázta el rendesen, miért is kellene csatlakoznia hozzá. Irán viszont látványosan arra törekszik, hogy minél többen próbálják meg lebeszélni Amerikát a háború folytatásáról.

A teljes bizonytalanság a legrosszabb, amit jelenleg a konfliktus által érintett közel-keleti országokban tartózkodó magyarok érezhetnek, ugyanis semmilyen garancia nincs arra, hogy napokon belül hazatérhetnek.

Melyek jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyvek, és ezek miként alakíthatnák át a Közel-Keletet?

Az ENSZ által korábban kivetett, de felfüggesztett szankciók szombaton életbe léphetnek, ha nem történik addig diplomáciai áttörés.

„Az iszlamistáknak nem az élet a cél, hanem a mennyek. Mindenkit szeretnének odajuttatni, így, vagy úgy..”

Izraelt kizárólag a hadseregén keresztül látni szűklátókörűség – mondja interjúnkban Anita Haviv-Horiner, aki tinédzserként vándorolt ki Bécsből Izraelbe, azóta pedig könyvekben és előadásokon igyekszik bemutatni a külvilágnak az izraeli társadalom sokszínűségét. De lát-e reményt az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére? És miért hagyta szerinte cserben a Netanjahu-kormány az embereket?

Sokan csodálkoznak azon, hogy a hazai diplomácia miért tud egyidejűleg jó kapcsolatokat fenntartani olyan országokkal, amelyek fegyveres konfliktusban állnak egymással. Az is izgalmas kérdés, hogy a „12 napos háborúban” Oroszország és Kína miért hagyta teljesen magára Iránt. A válaszokat Csicsmann László professzor adja meg.