interjú

A jelenlegi politikai vezetők nem elég bölcsek, és nem érzik át olyan erősen a nukleáris katasztrófa veszélyét – Carlo Rovellivel, a világ egyik legismertebb fizikusával beszéltünk tudományról, politikáról és az emberiség túlélési esélyeiről.

Ember Márk tíz éve szinte megállás nélkül dolgozik, most azonban az első gyereke születésére készülve már azt is kiszámolta, hogyan engedhet meg magának kevesebb munkát. Marics Peti harmincévesen új szerepekben próbálná ki magát, Kirády Marcell pedig ismert szülők gyerekeként szeretne végre a saját jogán bizonyítani. A Hogyan tudnék élni nélküled? folytatásának három főszereplője a Nők Lapja legfrissebb számának címlapinterjújában beszél sikerről, pénzről, családról és arról, mihez kezdenek a következő években.

A Brooklyn és A Varázsló írójával Krasznahorkairól és Orbán bukásáról beszélgettünk, meg arról, nem csinál-e hülyét magából.

Interjú a Moulin rendezőjével a magyar politika változásairól és Marine Le Pen esélyeiről, a francia társadalom széteséséről és egy ördögi náci tisztről.

Az íróval legújabb kötetének, az Ellenség című „kifordított memoárjának” a megjelenése apropóján beszélgettünk. Leplezetlen őszinteséggel idézte fel, milyen indulatokat hozott felszínre benne a háború élménye.

Az 1984-ben kirobbant bundabotrányban a hétszeres válogatott Kovács Attila volt a nagy név, akivel elvitették a balhét. Nagyinterjú átigazolás miatt bűnhődő szülőkről, halálos fenyegetésről, valamint arról, hogyan lehet megannyi pofon után újra meg újra talpra állni.

Udvaros Dorottya csak édesanyja halála után, évekkel később jutott el oda, hogy megértse és elfogadja a múltját. A színésznő Nyáry Krisztiánnal közösen készített, Vetkőzés című könyvéhez családi iratokat is felkutatott, amelyekből édesanyja meghurcolásának eddig ismeretlen részletei derültek ki. A Nők Lapjának a késői megbékélésről, gyerekkora fájdalmas emlékeiről és élete legsúlyosabb szakmai válságairól is mesélt.

Meritxell Huch sejtbiológus tagja volt annak a kutatócsoportnak, amely a világon elsőként hozott létre „miniatűr szerveket” laboratóriumban. Egészen addig a tudóstársadalom azt hitte, az ilyesmi teljes képtelenség.

Mi az a hadilinzer? Hogyan próbáltak finomat főzni az anyák a legnagyobb córesz idején is? Saly Noémi gasztrotörténész mesél arról, hogyan nézett ki a forradalom „gyomornézetből”.

Balesetvizsgálati szakértőt kérdeztünk, hogy zajlik majd a vizsgálat és hogyan történhetett Spanyolországban idén már másodszor súlyos vonatszerencsétlenség.

Milyen filmeket tiltottak be, és hogyan kerülték meg a forradalom tabuját a magyar filmesek a Kádár-rendszerben? Interjú Gelencsér Gábor filmtörténésszel.

Rendhagyó interjút adott a 24.hu-nak Hankó Balázs felesége, aki elmondta, mi a véleménye arról, hogy Orbán inkább focimeccsre ment, amikor a férjét előállították.

Nagyinterjú a történésszel, aki nem vállalta, hogy államfőnek jelöljék. Ötvenhattól az uszodáig.

A brit videós Trenton Blake a 24.hu-nak fejtette ki, miért szeretett bele a magyar kultúrába.

Ungváry Rudolf 1956-ban a miskolci egyetemi diákság hírszolgálatát vezette. Miért volt szerinte jobboldali a forradalom? És mi maradt belőle mára? Interjú.

Páll-Gergely Barna a világ talán legsikeresebb malakológusa, azaz csigakutatója – minden évben néhány tucattal nő azon fajok listája, melyek az ő munkájának köszönhetően váltak ismertté a tudomány számára.

Interjú ’56-ról és a mai győztesekről, meg egy fél évszázadon átívelő családtörténetről az Akik elhitték a 20. századot szerzőjével.

Stefan Hell bánsági sváb származású, Nobel-díjas fizikus olyasmit vitt véghez, amelyről korábban mindenki azt hitte, fizikailag lehetetlen. Lapunknak elárulta, miben rejlik eredményei jelentősége.