interjú

A Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetőjét kérdeztük arról, hány százalék esélyt ad arra, hogy ő lesz az ország következő miniszterelnöke, hogyan tennék rendbe a magyar gazdaságot, és mik a terveik az orosz energiaimporttal.

Cserhalmi Györgyöt a színházi visszatérésről is kérdeztük, interjúnkban ezen kívül szóba kerül még két javítóintézet, két rendszerváltás, illetve húszezer birka és egy amerikai ír pub olasz tulajdonosával ünnepelt március tizenötödike is.

Miért politikai ígéret a vállalások nagy része? Miért egyre fontosabb egy jó közmédia megteremtése, és mik lennének ennek a sarokkövei? És mit mutat a lengyel példa?

Melyek a kiégés jelei? És miért épp a legmotiváltabb munkavállalókat éri el először? Pszichológus és egy coach segítségével mutatjuk be, hogyan vált korunk egyik legelterjedtebb jelenségévé a kiégés, illetve mit tehetünk ellene.

A korábbi kapus, Süle Ádám 13 éve él Máltán, az ő segítségével a helyi kézilabdások már kijutottak egy Eb-re. Őrült sztorikat mesélt lapunknak.

Interjú az Oscar-jelölt Marty Supreme szereplőjével Timothée Chalamet-ről és Zsül bácsiról, Saulról és Jézusról, floridai pofozkodásról és gyermekotthoni szentbeszédekről.

Az ügyészség 758 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésért hat év börtönt kért a hulladékkezeléssel foglalkozó győri közcég, a GYHG Nonprofit Kft. egykori ügyvezetőjére, Koronika Tamásra. A február 4-i bírósági tárgyalás szünetében Koronika Tamás interjút adott a 24.hu-nak. Állításai érintik a tulajdonos önkormányzatot akkor vezető Dézsi Csaba Andrást, valamint más fideszes politikusokat is.

2018-ban esett annyi hó, hogy kipróbálja a sífutást a Normafán, majd annyira megszerette, hogy elhatározta: kijut az olimpiára. Dr. Kertész Mihály azóta maga finanszírozza a sportkarrierjét – ami az elmúlt nyolc évben körülbelül 50 millió forintjába került –, és megvalósította az álmát.

Tagja a vízilabdás aranygenerációnak, amely szerinte a génjeiben hordozta a győzni akarást. Belekóstolt a producerkedésbe, három szerelemprojektet visz egyszerre, és bár néha azt érzi, megöregedett, végül mindig rájön, szó sincs erről. Nagyinterjú a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázóval.

Az eredetileg matematikus Traksi Viktorral arról is beszéltünk, miben változott egy év alatt a háború, és számít-e arra, hogy rövidesen béke, majd elnökválasztás következhet Ukrajnában.

Amióta gyerekeik vannak, azóta háborúba nem mennek, de a rázós történetektől azóta sem ódzkodnak – most például rákról és gyógyulásról forgattak. Interjú az On the Spot alkotópárosával, Cseke Eszterrel és S. Takács Andrással.

A rohanó világban sajnos sokan elodázzák a mentális betegségek kezelését, Csigó Katalin pszichológus szerint azonban amikor a pánikbetegség felszínre tör, ott egyszerűen nincs tovább, egy időre megálljt parancsol.

A szlovákiai magyar párt elnökét többek között a Benes-ügyről és az Orbán-kormány hallgatásáról kérdeztük.

A Magyar Olimpiai Bizottság elnökével készített nagyinterjúnkban végigrágtuk magunkat a magyar sport összes örömén, búján, baján.

„Jelentkeztem az Aldiba is. Kiröhögtek” – meséli Gaskó Balázs műsorvezető, a Kölyökidő egykori nagy sztárja arról az időszakról, mikor 33 év után kitették a közmédiából, és nem talált magának munkát. Munkája lett azóta, de nem a képernyőn: rádiózik, de így is azt meséli, tönkre van menve, panaszkodó öregemberként látja magát. Aki nem mellesleg harminc évig keményen ivott. Nagyinterjúnkban fölidézzük, milyen nehézségekkel nézett szembe a piát illetően, s a közmédia elvesztett köz jellegéről is beszélgetünk. Utóbbi kapcsán azt is elmagyarázza, mit ért az alatt, hogy „szocialista üzem” lett a munkahelyéből, ahol még egy sminkesből is főszerekesztő válhatott.

A Csendes barát bemutatója miatt Budapestre érkezett Tony Leung. Interjú a Csungking expressz és a Szerelemre hangolva vonzó tanítómesterre hasonlító világsztárjával, aki Enyedi Ildikónál vállalt először szerepet európai filmben.

Egyre többen gondolják magukról, hogy ADHD-val élnek, az ELTE professzora szerint azonban erről nem a közösségi média tehet. Interjú.

A kormány a nemzetközi gyermekjogi normákat és a hazai joghagyományt is megsérti azzal, hogy a javítóintézeteket összemossa a börtönökkel, holott a javítókban nem bűnözők, hanem traumatizált gyerekek élnek – mondta lapunknak Katonáné Pehr Erika, a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagja.