A Hamász tavaly októberi terrorcselekménye és a nyomában járó izraeli ellencsapás terhei komoly kockázatokat jelentenek a Közel-Kelet legsikeresebb piacgazdaságának.
hiperinfláció
1946 nyarán világrekordot döntött a magyar infláció: július 10-én 348,46 százalékos pénzromlás következett be.
Kevesebbet fogyasztunk, de így is sokkal többet költünk. Ez igaz egész Európára, a magyar helyzeten sokat ront a forint gyengesége.
Közel 4000 százalékos infláció, 50 százalék feletti munkanélküliség – nem tud kijönni a mély gödörből Venezuela.
Van, aki kénytelen jelöletlen sírba temettetni hozzátartozóját.
Az olajtermelés is mélypontra került.
Nem sokon múlt, hogy ma forinttal, és nem tallérral vagy máriással fizetünk.
1946. augusztus elseje volt a napja, amikor a forintot újra bevezették Magyarországon. A pengő nem ért semmit ekkor. Az új pénzt az USA-tól visszakapott aranyfedezettel és bérszínvonal csökkentéssel tudta az ország vezetése stabilizálni.
A legendás Robert Mugabe nem pénzügyi zseniként fog bevonulni Afrika történetébe. Ez lett az eredménye a virágzó Zimbabwe tönkretételének.
Mit éreznénk, ha az újságban olvasnánk a kenyér árának 95 ezer pengőre emeléséről, de másnap a péknél már csak 150 ezerért kapnánk meg?
A háborús erőfeszítések, a Harmadik Birodalom „megsegítése”, a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettség szó szerint kimondhatatlan mértékű inflációt okozott Magyarországon 1945-46-ban. A pesti vicc és szomorú háttere.
