Ligeti György annak idején így beszélt egyik álmáról: „Egyszer kisgyermek koromban azt álmodtam, hogy nem találtam az utat a rácsos, biztonságot nyújtó kiságyamhoz, mert az egész szoba tele volt finoman szőtt, de áthatolhatatlan és különlegesen bonyolult hálóval, ami olyan volt, mint a selyemhernyók váladéka, amelyet maguk köré szőve bábozódnak be, s kitöltik vele az egész dobozt, amiben tenyésztik őket.