MAGYAR SZÁMVITELI ELVEK SZERINT KONSZOLIDÁLT, EZER FORINT Mérleg 1996. XII. 31. 1997. III. 31. Befektetett eszk. 6 580 590 6 690 238 Forgóeszközök 7 825 919 8 436 421 Saját tőke 11 822 114 12 275 532 Jegyzett tőke 2 657 000 2 657 000 Céltartalékok 89 662 88 927 Hosszú lej. köt. 155 531 [...]
Hetilap: Lapszámok
MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINT KONSZOLIDÁLT, EZER FORINT Mérleg 1997. I. 1. 1997. III. 31. Befektetett eszk. 30 585 512 30 744 137 Forgóeszközök 7 073 938 4 4700 676 Saját tőke 31 486 135 21 271 022 Jegyzett tőke 8 000 000 8 000 000 Céltartalékok 340 770 329 665 Hosszú lej. köt. 4 387 [...]
Az 1996. évinél 38,6 százalékkal magasabb, összesen 4 milliárd 664 millió forintos adózás előtti eredménnyel zárta az OTP Bank Rt. az idei első negyedévet. Adózás utáni eredménye csaknem 48 százalékkal emelkedett, és meghaladta a 3,8 milliárd forintot. Az OTP-csoport konszolidált adózás előtti eredménye túllépte a 6 milliárd forintot; ez közel 49 százalékkal magasabb, mint a [...]
KONSZOLIDÁLT, EZER FRANCIA FRANK Mérleg 1996. III. 31. 1997. III. 31. Ingatlanok, gépek 418 473 444 425 Immateriális javak 3 053 6 013 Konszolidáción kívüli bef. 3 616 3 183 Forgóeszközök 266 065 232 797 Rövid lej. köt. 198 646 200 817 Hosszú lej. köt. 224 494 137 537 Jegyzett tőke 216 560 308 560 [...]
MAGYAR SZÁMVITELI ELVEK SZERINT, EZER FORINT Mérleg 1996. III. 31. 1997. III. 31. Befektetett eszk. 3 705 823 3 725 124 Forgóeszközök 2 574 108 3 058 197 Saját tőke 3 402 089 4 155 980 Jegyzett tőke 1 352 000 1 352 000 Céltartalékok 202 360 252 969 Hosszú lej. köt. 747 710 203 [...]
Az elmúlt év hasonló időszakához képest 38,3 százalékkal gyarapodott az első negyedévben a Zalakerámia árbevétele. A 234 millió forintnyi többletbevétel majd teljes egészében a romhányi rekonstrukció jótékony hatásának tudható be, mivel az üzem – szemben a bázisidőszakkal – ebben a negyedévben már teljes kapacitással üzemelhetett. A belföldi értékesítés bővülését a burkolólapok piacán továbbra is meglévő [...]
Dél-Amerika után egyes megfigyelők szerint a kelet-közép-európai országok autópiacán várható a forgalom gyors és jelentős növekedése. Ezt sejteti, hogy a térségben látványosan megnövekedett az autóipari kapacitás. A gyártók már tudják, hogy a lengyel, cseh, magyar vevőnek lesz pénze. De amíg nincs, félő, hogy egyik-másik vetélytársat megfojthatja a nagy tülekedés a vásárlóért.
Az idén ünnepli megalakulásának huszonötödik évfordulóját a Közgazdászhallgatók Nemzetközi Szervezetének (AIESEC) magyar tagszervezete, a Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete. A szervezet célja, hogy a diákokat az üzleti életben szükséges ismeretekkel, készségekkel és értékrenddel lássa el, hogy jövőnk felelős és globális gondolkodásmódú vezetőivé váljanak.
Az autópálya-építés gondolata Magyarországon először az ötvenes évek végén fogalmazódott meg, majd 1961 és 1965 között készült el 7 kilométer hosszan az M1-es, valamint az M7-es autópálya közös fővárosi bevezető szakasza. Innen szakaszosan haladt a munka: 1966 és 1975 között épült tovább az M7-es a mai végpontig, Balatonaligáig, illetve a félautópálya Zamárdiig. Az M1-es továbbépítése [...]
Nemrégiben dobták piacra a Chrysler egyterű buszlimuzinjának, a Voyagernek a legújabb változatát Magyarországon. Az 1983-as bemutató óta a márka jelentős változáson ment keresztül, és az amerikai szabványoknak megfelelően szigorú passzív biztonsági berendezésekkel (dupla légzsák, blokkolásgátló, oldalütközés- védelem) ellátott, sajátos vonalvezetésű gépkocsi méltó vetélytársa az európai autógyártók hasonló termékeinek. A fejlesztők ugyanakkor néh
Fleischer Tamás, a Világgazdasági Kutató Intézet (VKI) szakértője szerint a magyar autóút-hálózat Európa-érettsége nem elsősorban attól függ, hogy hány kilométer autópálya épül. A fő kérdés az, hogy a közúthálózat minősége a mai állapothoz képest javul-e vagy romlik. Ennek a hálózatnak a tönkremenetele sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint ha nem építik meg az autópályákat. Fleischer Tamás [...]
MILLIÁRD DOLLÁR Az EU-ba lépés éve Lakosságszám (millió fő) GDP Németország 1958. 82,0 2414 Franciaország 1958. 58,3 1535 Olaszország 1958. 57,0 1088 Egyesült Királyság 1973. 58,4 1102 Spanyolország 1986. 39,3 559 Hollandia 1958. 15.5 396 Belgium 1958. 10,1 269 Ausztria 1995. 8,0 233 Svédország 1995. 8,8 229 Dánia 1973. 5,2 173 Finnország 1995. 5,1 126 [...]
A nemrégiben kialakított autópálya-építési koncepció 312,8 milliárd forint elköltésével számol. Ebből 238,3 állami pénz, a fennmaradó 74,5 milliárd pedig a koncessziós társaságoktól, illetve egyéb forrásból várt összeg (Figyelő, 1997/19. szám). A kormány-előterjesztés lapunk birtokába került melléklete szerint 2000-ig folyó áron 10-15, 2001-től 2007-ig évente – 1997-es áron számolva – 23-24, 30-32, 34-35, 35-36, 29-30, 26-27, [...]
Hat évvel ezelőtt felvetődött, hogy az ország Budapesttől távol lévő régióit is jó lenne autópályával összekötni; az elképzelések szerint a déli autópálya 700 kilométer hosszan húzódna az osztrák és az ukrán határ között. Az érintett régiók: Vas, Zala, Somogy, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési tanácsai támogatják az elképzelést. A pálya [...]
Az AIESEC tevékenységével 5 fő területre kíván koncentrálni 87 ország 741 egyetemén szervezett programjaink túlnyomó többségével. – Kulturális megértés A sikeres együttműködések kialakításához elengedhetetlen alap az egyénekben és a kultúrákban rejlő sokszínűség értékeinek felismerése és megbecsülése. Az AIESEC mindehhez különböző kultúrák fiataljainak találkozását és egymásra hatását elősegítve járul hozzá. – Felsőoktatás és tanulás Összetett és [...]
1996-1997. I. NEGYEDÉV Márka 1996. I. n. év Piaci rész. százalék 1997. I. n. év Piaci rész. százalék Előző év- hez képest Alfa Romeo 57 0,5 35 0,3 61,4 Aleko 16 0,2 0 0,0 0,0 Audi 96 0,9 152 1,3 158,3 BMW 38 0,4 33 0,3 86,8 Chrysler 107 1,0 28 0,2 26,2 Citroën 55 [...]
Nem tudom, minek tulajdonítsam, hogy hosszú cikkükben nem olvashattam a háttéripari vállalkozások támogatási programjáról konkrétan. Lehet, hogy az újságírók hagyták el a részleteket, lehet, hogy nincs olyan is olyan támogatási program, amiről konkrétan lehetne írni. Gyakorló cégvezetőként közölhetem: teljesen fölösleges valamilyen állami, kormányzati programra várni vagy arra számítani, ha valaki beszállítói munkára, járulékos termék, alkatrész [...]
Az integrációs felkészülés, valamint a remélt európai uniós csatlakozás idejére a csatlakozástól függetlenül is megváltozó körülmények a mai GDP legalább egy tizedére rúgó többletterhet rónak a magyar gazdaságra. A modernizációs és integrációs stratégia koncentrált, összehangolt programot, az ország alkalmazkodó és teherbíró képességét figyelembe vevő szakaszolást kíván. A legfontosabb bizonytalansági tényező nem a gazdasági helyzet, hanem az ors
Az elmúlt év utolsó két hónapjában a vevők szinte megrohamozták az autókereskedőket, akik az éves forgalom egyharmadát a november-decemberi boom idején bonyolították le. Januártól ugyanis sokkal előnytelenebb lett a "kamatmentes" részletkonstrukció. Mi jöhet ezután? A gyártók és a kereskedők a csábítás újabb trükkjeit próbálgatják.
Az elmúlt évek vargabetűi után a tervek szerint az állam ismét finanszírozza a sztrádafejlesztéseket. Igaz, már nem a régi módon, kizárólag központi forrásokból, hanem úgy, hogy megpróbálja ezt a koncessziós rendszer előnyeivel ötvözni: a költségvetésből és a vállalkozói pénzekből is minél többet merítve. Mert pénzből a vegyes finanszírozás esetén is rengeteg kell: egy kilométer autópálya ma 800 millió-1 milliárd forintba kerül. Éppen ezért a nem
Hat-nyolc év alatt alaposan megváltozott az autóvásárlás módja. Kezdjük elfelejteni a többéves várakozást, a Merkur-telepen izgalomban és bizonytalanságban töltött órákat a Trabantra, Wartburgra várva. Ma szinte órák alatt lehet akár részletre is új autót venni - igaz, a Trabi hajdani árának ötven-százszorosáért. Ebből viszont valamennyit alkudni is lehet.
A koncessziós autópályák legérzékenyebb pontja a díj nagysága. A túlzottnak tartott ár okozta azokat a jogvitákat, amelyek alapvető kérdéseket hoztak felszínre. Eddig két ügyben egy versenyhivatali és egy első fokú bírói ítélet született, amelyek között jelentős a különbség. Mindkettő az M1-es koncessziós szakaszának díjával kapcsolatos, de míg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem találta jogsértőnek a fizetendő összeg nagyságát, addig a polgári
Látványosan változik az autópiac szerkezete. A gyártók a középszerűtől menekültek a különleges, szélsőséges, olykor extravagáns felé, hogy új és újabb fogyasztói rétegeket hódítsanak meg. Ezt követhetjük nyomon a miniatürizálásban vagy az éppen ellentétes félig autó, félig mikrobusz egyterűek divatjában. Ám még a konzervatívabbnak számító luxuskategóriában is igyekeznek a márkák a "leg-ek" felé.
A harmincezer kilométeres magyarországi közúthálózatnak mindössze 1,3 százaléka autópálya. A korábbi évtizedekben kizárólag állami beruházásként épült sztrádakilométerek a rendszerváltást követően sem nőttek ugrásszerűen, holott azóta üzleti alapon, koncesszióban fejlesztik a hálózatot. A fizetős szakaszok borsos ára miatti állampolgári felháborodás az utóbbi hónapokban változtatásra: vegyes finanszírozás kialakítására kényszeríti a kormányzatot. Ennek első lépéseként megszületett az a [...]
