A Matáv új termékét, amelyet a szakzsargonban privát boxnak neveznek, elsősorban azoknak találták ki, akiknek nincsen telefonjuk.
Hetilap: Lapszámok
Mindenféle határidő lejárt azok közül, amelyeket a kormányzat tűzött maga elé az Antenna Hungária (AH) Rt.-vel kapcsolatban. Mivel lapunk megjelenésének hetében legfeljebb a vagyonkezelőnél tárgyalják tovább a témát, a műsorszóró magánosítása januárban még csak napirendre sem kerülhet a kormányülésen. Máté István vezérigazgatót a 2002-ig felvázolható vállalati stratégiáról és a privatizációs esélyekről kérdeztük.
Az ügy szakmai megítélésének nehézségeit jól tükrözték az igazságügyi adószakértők véleményei. Az első ilyen szakértői vélemény készítőjét még az Országos Rendőr-főkapitányság rendelte ki: ez a szakember adóhiányt állapított meg. A második szakvélemény készítőjét a vállalkozó kérte fel: ez a szakember az előbbinek éppen az ellenkezőjére jutott. Az ezeket követő szakértők között már akadt olyan is, [...]
Komoly jövőt látnak a távközlési üzletben a Magyar Olaj- és Gázipari (Mol) Rt.-nél. A társaság tekintélyes részt vállalt az alakulóban lévő második - alternatívnak nevezett - országos távközlési cégben, a Pantel Rt.-ben, amely reményeik szerint a liberalizáció után a honi vezetékes távközlési piac 5 százalékát szerezheti meg.
A román telefontársaságnak nemrég megszavazott hitel után az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a macedón távközlési privatizációban is részt kíván venni.
A Nokia vállalatcsoport a világban összesen 9 ezer kutató-fejlesztő szakembert foglalkoztat. A cég legújabb K+F bázisait Magyarországon építi ki. A két létesítmény 530 távközlési és szoftverszakértőnek ad munkát.
Akár a tavaszi csatlakozási tárgyalásokra felkészülő küldöttség stratégiai háttéranyagának is tekinthető az a kötet, amely Inotai Andrásnak, az Integrációs Stratégiai Munkacsoport (ISM) vezetőjének az utóbbi időszakban megjelent tanulmányait tartalmazza.
Becslések szerint idehaza 20-30 ezer magán-előfizetője lehet az Internet-hálózatnak. Valószínűleg számukra jelent igazán jó hírt, hogy a Matáv Rt. február elsejétől kedvezményt ad a világhálón való éjszakai böngészésére. Ha ugyanis valaki legalább 53 percig egyfolytában használja a vonalat, akkor - szörfözzön bár órákig - összesen 100 forintot kell fizetnie.
Az elmúlt év egyik fontos fejleménye, hogy a stabilizáció után lassan újra lendületbe jövő növekedés nyomán a reálkeresetek csökkenő trendje megfordult, s megindult a háztartási jövedelmek bővülése is. Ennek mértékéről ma még csak előzetes becslések és prognózisok állnak rendelkezésre. Fontosabb azonban, hogy a bővülő jövedelem felhasználását illetően mindmáig még a változások iránya is kérdéses maradt. Hová tűnhetett a jövedelem, ha nem költötté
A Nemzeti Agrárprogram alapján növekszik a hazai agrárszubvenció, sőt néhány támogatásfajta reálértéken is gyarapodik. Az idén a tavalyi 101 milliárd forintnál több, 116,1 milliárd forint jut erre a célra. Ezen belül a főbb kiadási tételek közül érdemes kiemelni a piacrajutási támogatásra szánt 41 milliárd forintot, a termelést dotációját szolgáló (az 1997-esnél 50 százalékkal több) 31,5 [...]
A tíz évvel ezelőtt alapított IIASA-Shiba díj jubileumát odaítélői minden korábbinál több elismerés kiosztásával ünnepelték. A hazai minőségügy hajnalán létrehozott díj sorsa felülmúlta a várakozásokat: egy évtizede sokan még kuriózumnak tartották az alapító japán professzor "minőségmániáját".
Van némi hasonlóság a hatvanas évek "kollektivizálós" agitálása és a magyar agrárgazdaság Európai Uniós (EU) lehetőségeinek népszerűsítése között. Például egyik esetben sem lehetett-lehet előre látni, hogy végül mi lesz a nagyszabású politikai akció következménye. Most is csak annyi bizonyos, hogy a kibővült EU alapvetően különbözni fog a jelenlegitől. Ám még a szakembereknek is csak sejtéseik vannak arról, hogy ebben milyen helyet foglal majd el
A nagyobb környezetvédelmi beruházások előtt álló társaságok viszonylag kedvezőtlen helyzetben vannak. A kormány szigorítani kívánja a környezeti bírságokat, az elvárások mellől azonban hiányzik a támogatás. A szaktárcának egyetlen pályázat létezik a témában, s az is jelentősen korlátozza a résztvevők körét: a cégeknek legalább 51 százalékban magyar tulajdonban kell lenniük, és maximum 300 főt foglalkoztathatnak. Márpedig [...]
Meglehetősen nehezen pörög fel hazánkban az ISO 14000-es környezetirányítási rendszert tanúsító okiratok piaca. A tavaly tavasszal a Figyelőnek még optimistán nyilatkozó szakértők ma már inkább csak az év második felében számítanak az efféle tanúsítványok gyarapodására.
Az EU partnerségi megállapodást köt a jelölt tagországokkal, amelyben akcióterv rögzíti a csatlakozásig teljesítendő konkrét feladatokat, s Brüsszel pénzt is ad az akcióterv feladatainak elvégzéséhez. Magyarország eszerint 2000-től mintegy 10 milliárd forintot kaphat évente a mezőgazdaság fejlesztésére. A szerkezet korszerűsítésére, például a vidék felzárkóztatására további évi 20 milliárddal számolhat az ország. Az unió 1990 óta, [...]
A termékminősítés az elmúlt években folyamatosan vesztette el állami és kötelező jellegét. A szabadabb piacon megvethették lábukat a magánvállalkozások, s gyakran az egykori állami minősítők is új köntösben jelentek meg. A domináns szerep ugyan még a hajdani nagyoké, de az újak is szívósan küzdenek egy-egy részpiacért.
Nem kötelező mindenre felmutatni a tanúsítási igazolást, így számos termék szakintézeti vizsgálat nélkül kerül a piacra. Az igazoló minőségi jel feltüntetése is csupán lehetőség a vállalatok számára. Ezzel párhuzamosan működik hazánkban is a fogyasztók informálására szolgáló CE jelzés használata. Ezt a vállalat saját termékére teheti ki, igazolandó: az adott cikk megfelel az uniós szabványoknak. Miután [...]
A vállalatokat mindig is érdekelte, mit gondolnak róluk vásárlóik, ám azok elégedettségét hazánkban csak az utóbbi időben kezdték tudományos módszerekkel vizsgálni. Ehhez a piaci verseny mellett hozzájárult az is, hogy a - szakmai elismerést és közvetve anyagi előnyt adó - minőségi díjak kritériumrendszerében központi helyet kap ez a fogalom.
ÉPÍTŐIPARI TERMELÉS (folyó áron, milliárd forint) 1997. 1998. 1999. Bau-Data Projekt Információs és Consulting Iroda 540 680-700 850-900 DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda 520 650 780 Építési Piac szakfolyóirat 520 660 800 ORSZÁGOS ÉPÍTÉS (folyó áron, milliárd forint) 1997. 1998. 1999. Bau-Data Projekt Információs és Consulting Iroda 760-800 920-950 1100-1200 DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda [...]
A rendelésállomány változása az előző évhez képest Terveznek-e a cégnél beruházást?** * Változás az év eleji létszámhoz képest, százalék; ** A tárgyév második félévében; Jelmagyarázat: Ż Csökken; – Nem változik; Nő Forrás: OMMK 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. Ż – Ż – Ż – Ż – Ż – Igen -4,8 [...]
Újabb év telt el anélkül, hogy a gazdasági növekedés a munkahelyek számának gyarapodásában, a foglalkoztatottság emelkedésében is testet öltött volna. A visszaesés mélypontjához képest a regisztrált munkanélküliek száma csökkent ugyan, mintegy 200 ezer fővel, ennek oka azonban nem a foglalkoztatás növekedése, hanem a munkaerőpiacról való tömeges kiszorulás volt: a munkavállalási korú inaktív népesség 1993 és 1997 eleje között több mint félmillió
Szerte Európában minimálisra csökkent a szociális lakások építése; a keleti térségben a stagnáló gazdaság, a nyugatiban a maastrichti diktátum miatt hiányzik a karakterisztikus lakáspolitika – állapították meg a kontinens 19 országát összefogó Euroconstruct nevű szervezet legutóbbi konferenciáján. A fenntartás és korszerűsítés, valamint a műemléki értékek megóvásának növekvő igénye fokozatosan háttérbe szorította az új lakások építési [...]
Ez év január elsejétől új építésügyi törvény váltotta fel az 1964-ben bevezetett régit. Az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló jogszabály elsősorban az engedélyezések terén hoz változásokat. Bevezeti ugyanis a régóta hiányolt építésügyi bírságot, amelytől a szakemberek az építési fegyelem javulását remélik. A bírság összege a készültségi foknak megfelelő érték minimum 20, maximum 100 százaléka [...]
Már most élénkülést jeleznek a gazdaságelemzők az építőiparban. A vállalkozók, különösen a kisebbek, ezt egyelőre nem igazán érzékelik. A nagyobbak – főként azok, amelyek az állami beruházások megvalósításában vesznek részt – magabiztosabbak. A privatizációs folyamaton túljutott ágazatban új jelenségként értékelhető a fúzió és az, hogy a nagyobbak már nem csupán kivitelezőként, hanem az elkészült létesítmények [...]
