Az uniós csatlakozással néhány ponton várhatóan módosul a meglehetősen behatárolt magyar piacvédelmi arzenál. Hazánk kereskedelmi jogalanyisága ugyanis a belépés napjával megszűnik, s Magyarország is átveszi a közösség úgynevezett kereskedelempolitikai eszközeit.
Hetilap: Lapszámok
Jó ötletnek bizonyult az ingyenes internetes üzlet: a kapcsolt reklámbevételek szinte exponenciálisan nőnek. A további eredményes működtetéshez azonban - éppen a nagy forgalom okán - egyre komolyabb tőkére van szükség. E paradoxon miatt ez a vállalkozás főként a tőkeerős vevőket vonzotta magához.
Az idén is százmillió ecu nagyságrendben részesedik Magyarország az Európai Unió (EU) költségvetéséből. Bár a Phare úgynevezett országprogram támogatási kerete csupán 65 millió ecu-re rúg, az egyéb programokkal együt a teljes összeg 104 millió ecu-t tesz ki. Az Új orientáció néven közismerté vált Phare-reform elvben már január elsejétől érvényben van, az alapelvek teljes körű gyakorlati alkalmazására még egy évet várni kell.
Hosszú évek óta nem fordult elő, hogy a jogi okra alapozó felmentő bírói ítéletet az ügyész már első fokon, feletteseivel való konzultálás nélkül elfogadja, s ezzel egyben lemondjon a fellebbezés lehetőségéről is. Márpedig a Palotás János vállalkozó ellen folytatott, nemrégiben zárult büntetőperben ez történt, ami olyannyira meglepte a budapesti főügyészség vezetőit, hogy belső - lapzártánkkor még tartó - szakmai vizsgálatot rendeltek el az ügy t
Az idei esztendő kulcsfontosságú lesz Magyarország euroatlanti integrációját illetően. A már sínen lévő NATO-csatlakozás után most az uniós belépés előkészítése jut főszerephez. A hírek szerint legkésőbb februárra elkészül a csatlakozási mandátum, amely hazánk tárgyalási pozícióját vázolja, a nagy érdeklődéssel várt tárgyalások pedig áprilisban kezdődnek Brüsszelben. Ezzel párhuzamosan a pénzügyi unió megvalósításának programja is a célegyenesbe [...]
Optimistán várja a hazai baromfifeldolgozás az uniós csatlakozást. Az egyre koncentrálódó alágazatot nem kötik kvóták, így a hazai cégek néhány területen megmutatkozó versenyelőnye az agrárium egészénél jobban érvényesülhet. A gondok inkább a vertikum alján találhatók: a baromfitartók műszaki berendezései sok esetben elavultak.
– A nyolcvanas évek végétől induló első szakaszban leginkább az állami vállalatok belső befektetései a jellemzőek; a külsők az alaptevékenység szempontjából periférikus jelentőségűek, szétaprózottak, de szám szerint nem elhanyagolható mennyiségűek voltak. E lépések közül sok átgondolatlan volt: szinte mindenütt hiányzott egy átfogó stratégia, amely a külső befektetések irányát és legfontosabb jellemzőit megszabta volna. Több megkérdezett [...]
Évtizedes huzavona után az Európai Unió (EU) Bizottsága rászánta magát a távközlési piac liberalizációjára. Szakértők a verseny hatására már rövid távon is a telefondíjak mérséklődésével számolnak.
A nagyobb környezetvédelmi beruházások előtt álló társaságok viszonylag kedvezőtlen helyzetben vannak. A kormány szigorítani kívánja a környezeti bírságokat, az elvárások mellől azonban hiányzik a támogatás. A szaktárcának egyetlen pályázat létezik a témában, s az is jelentősen korlátozza a résztvevők körét: a cégeknek legalább 51 százalékban magyar tulajdonban kell lenniük, és maximum 300 főt foglalkoztathatnak. Márpedig [...]
Meglehetősen nehezen pörög fel hazánkban az ISO 14000-es környezetirányítási rendszert tanúsító okiratok piaca. A tavaly tavasszal a Figyelőnek még optimistán nyilatkozó szakértők ma már inkább csak az év második felében számítanak az efféle tanúsítványok gyarapodására.
Az EU partnerségi megállapodást köt a jelölt tagországokkal, amelyben akcióterv rögzíti a csatlakozásig teljesítendő konkrét feladatokat, s Brüsszel pénzt is ad az akcióterv feladatainak elvégzéséhez. Magyarország eszerint 2000-től mintegy 10 milliárd forintot kaphat évente a mezőgazdaság fejlesztésére. A szerkezet korszerűsítésére, például a vidék felzárkóztatására további évi 20 milliárddal számolhat az ország. Az unió 1990 óta, [...]
A termékminősítés az elmúlt években folyamatosan vesztette el állami és kötelező jellegét. A szabadabb piacon megvethették lábukat a magánvállalkozások, s gyakran az egykori állami minősítők is új köntösben jelentek meg. A domináns szerep ugyan még a hajdani nagyoké, de az újak is szívósan küzdenek egy-egy részpiacért.
Nem kötelező mindenre felmutatni a tanúsítási igazolást, így számos termék szakintézeti vizsgálat nélkül kerül a piacra. Az igazoló minőségi jel feltüntetése is csupán lehetőség a vállalatok számára. Ezzel párhuzamosan működik hazánkban is a fogyasztók informálására szolgáló CE jelzés használata. Ezt a vállalat saját termékére teheti ki, igazolandó: az adott cikk megfelel az uniós szabványoknak. Miután [...]
A vállalatokat mindig is érdekelte, mit gondolnak róluk vásárlóik, ám azok elégedettségét hazánkban csak az utóbbi időben kezdték tudományos módszerekkel vizsgálni. Ehhez a piaci verseny mellett hozzájárult az is, hogy a - szakmai elismerést és közvetve anyagi előnyt adó - minőségi díjak kritériumrendszerében központi helyet kap ez a fogalom.
Az elmúlt év egyik fontos fejleménye, hogy a stabilizáció után lassan újra lendületbe jövő növekedés nyomán a reálkeresetek csökkenő trendje megfordult, s megindult a háztartási jövedelmek bővülése is. Ennek mértékéről ma még csak előzetes becslések és prognózisok állnak rendelkezésre. Fontosabb azonban, hogy a bővülő jövedelem felhasználását illetően mindmáig még a változások iránya is kérdéses maradt. Hová tűnhetett a jövedelem, ha nem költötté
A Nemzeti Agrárprogram alapján növekszik a hazai agrárszubvenció, sőt néhány támogatásfajta reálértéken is gyarapodik. Az idén a tavalyi 101 milliárd forintnál több, 116,1 milliárd forint jut erre a célra. Ezen belül a főbb kiadási tételek közül érdemes kiemelni a piacrajutási támogatásra szánt 41 milliárd forintot, a termelést dotációját szolgáló (az 1997-esnél 50 százalékkal több) 31,5 [...]
A tíz évvel ezelőtt alapított IIASA-Shiba díj jubileumát odaítélői minden korábbinál több elismerés kiosztásával ünnepelték. A hazai minőségügy hajnalán létrehozott díj sorsa felülmúlta a várakozásokat: egy évtizede sokan még kuriózumnak tartották az alapító japán professzor "minőségmániáját".
Van némi hasonlóság a hatvanas évek "kollektivizálós" agitálása és a magyar agrárgazdaság Európai Uniós (EU) lehetőségeinek népszerűsítése között. Például egyik esetben sem lehetett-lehet előre látni, hogy végül mi lesz a nagyszabású politikai akció következménye. Most is csak annyi bizonyos, hogy a kibővült EU alapvetően különbözni fog a jelenlegitől. Ám még a szakembereknek is csak sejtéseik vannak arról, hogy ebben milyen helyet foglal majd el
ÉPÍTŐIPARI TERMELÉS (folyó áron, milliárd forint) 1997. 1998. 1999. Bau-Data Projekt Információs és Consulting Iroda 540 680-700 850-900 DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda 520 650 780 Építési Piac szakfolyóirat 520 660 800 ORSZÁGOS ÉPÍTÉS (folyó áron, milliárd forint) 1997. 1998. 1999. Bau-Data Projekt Információs és Consulting Iroda 760-800 920-950 1100-1200 DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda [...]
A rendelésállomány változása az előző évhez képest Terveznek-e a cégnél beruházást?** * Változás az év eleji létszámhoz képest, százalék; ** A tárgyév második félévében; Jelmagyarázat: Ż Csökken; – Nem változik; Nő Forrás: OMMK 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. Ż – Ż – Ż – Ż – Ż – Igen -4,8 [...]
Újabb év telt el anélkül, hogy a gazdasági növekedés a munkahelyek számának gyarapodásában, a foglalkoztatottság emelkedésében is testet öltött volna. A visszaesés mélypontjához képest a regisztrált munkanélküliek száma csökkent ugyan, mintegy 200 ezer fővel, ennek oka azonban nem a foglalkoztatás növekedése, hanem a munkaerőpiacról való tömeges kiszorulás volt: a munkavállalási korú inaktív népesség 1993 és 1997 eleje között több mint félmillió
Szerte Európában minimálisra csökkent a szociális lakások építése; a keleti térségben a stagnáló gazdaság, a nyugatiban a maastrichti diktátum miatt hiányzik a karakterisztikus lakáspolitika – állapították meg a kontinens 19 országát összefogó Euroconstruct nevű szervezet legutóbbi konferenciáján. A fenntartás és korszerűsítés, valamint a műemléki értékek megóvásának növekvő igénye fokozatosan háttérbe szorította az új lakások építési [...]
Ez év január elsejétől új építésügyi törvény váltotta fel az 1964-ben bevezetett régit. Az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló jogszabály elsősorban az engedélyezések terén hoz változásokat. Bevezeti ugyanis a régóta hiányolt építésügyi bírságot, amelytől a szakemberek az építési fegyelem javulását remélik. A bírság összege a készültségi foknak megfelelő érték minimum 20, maximum 100 százaléka [...]
Már most élénkülést jeleznek a gazdaságelemzők az építőiparban. A vállalkozók, különösen a kisebbek, ezt egyelőre nem igazán érzékelik. A nagyobbak – főként azok, amelyek az állami beruházások megvalósításában vesznek részt – magabiztosabbak. A privatizációs folyamaton túljutott ágazatban új jelenségként értékelhető a fúzió és az, hogy a nagyobbak már nem csupán kivitelezőként, hanem az elkészült létesítmények [...]
