Durst Judit két évtizede jár vissza egy olyan észak-magyarországi faluba, ahol az uzsora több tucat család túlélését jelenti. A szociológus szerint a mélyszegénységben élők körében a helyzet rosszabb, mint korábban.
csicskáztatás
Bocsánatot kértek áldozatuktól a szombathelyi fiatalok.
A Baptista Szeretetszolgálat programvezetője több mint tíz éve küzd az emberkereskedelem ellen
A vádlott jólfizető munkát ajánlott a sértettnek.
Tizenkét vádlottat marasztalt el jogerősen a Szegedi Törvényszék, a család gádorosi emberektől vette el ingatlanaikat, majd rabszolgaként dolgoztatta őket.
Ránki Sára bűnügyi nyelvész szerint a kínzás a börtönben sem marad nyom nélkül, ezért lehetetlen, hogy a személyzet nem vette észre, hogy hetekig elnyújtva, válogatott eszközökkel, halálra kínoztak cellatársai egy rabot a szombathelyi börtönben.
Rabtársaikat „csicskáztatták”, illetve fenyegetéssel, veréssel kényszerítették különböző szexuális cselekményekre.
Nem pár száz évvel ezelőtt, még csak nem is egy bizarr rémálomban, itt, a mi Budapestünkön, lehet, hogy a szomszédban ma is vannak rabszolgák, a gazda nem szégyelli, a hatóság nem segít.
Az Anthropolisz Egyesület provokatív megmozdulással hívta fel a figyelmet az embertelenségre.
Egyszer kapott enni, fizetést nem adtak neki és azt is megtiltották, hogy elhagyja a házat. Végül kikötözték a vasaló mellé.
A hátrányos szociális helyzetűeket csicskáztató család tagjainak hamis tanúzás miatt is felelniük kell.
Újabb tárgyalási napot tartanak a Hódmezővásárhelyi Járásbíróságon.
Egy kassai börtön őrei a saját szórakoztatásukra futatták és fektették a padlóra a fogvatartottakat, eljárás indult ellenük.
A 14 éves fiú lopott a házaspártól. Ők feljelentést tettek, de vesztükre, így buktak le az emberkereskedelemmel.
A család kiszolgáltatott, elesett embereket költöztetett a tanyára, hogy aztán hajnaltól késő estig dolgoztassa őket. A mocskos vállalkozásba ügyvédek is belekeveredtek.
