Szórakozás

„Akaratlanul is egy gyönyörű szörnyet teremtettünk” – az AI-influenszerek már a spájzban vannak

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Egy katalán modellügynökségnek elege lett az „egoista” influenszerekből, ezért a mesterséges intelligencia segítségével létrehoztak maguknak egy fotorealisztikus modellt, akivel sokkal könnyebb együtt dolgozni. Az ötlet nem az ő fejükből pattant ki, évek óta találkozni a közösségi médiában virtuális influenszerekkel, csak mostanra annyit fejlődött a technológia, hogy azokat egy kevésbé médiaértő felhasználó hús-vér embereknek hiheti. De van-e valami probléma ezzel? Hová futhat ki az AI-influenszerség? Kell-e aggódniuk a valódi tartalomgyártóknak?

Aitana Lopez egy szép és csinos, 25 éves, pink hajú modell Barcelonából. Jelenleg 278 ezren követik az Instagramon. Állítólag hetente hírességek tömkelege – például számos futballista – ír rá a közösségi oldalon, és rendre randira hívják.

Csakhogy ez a nő nem valódi.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Aitana Lopez✨| Virtual Soul (@fit_aitana) által megosztott bejegyzés

Tökéletes szörnyet kreáltak

Az első, mesterséges intelligencia által generált, spanyolországi modell egy nehéz időszak szüleménye. A katalán The Clueless modellügynökség nehezen szerzett ügyfeleket, ezért ki kellett találniuk valamit, amivel megmenthetik a vállalkozást. Az iroda vezetője, Rubén Cruz a Euronewsnak elárulta, addigi projektjeik sorra kútba estek, és legtöbbször nem a cég, hanem a velük szerződésben álló modellek és influenszerek hibáiból.

„Meglepődtünk, mennyire az egekbe szöktek az influenszerek által kért árak. Ez elgondolkodtatott minket: mi lenne, ha létrehoznánk a saját influenszerünket” – mondta Diana Núnez, a cég társalapítója.

Megalkották a tökéletes beosztottat, aki mindig mindent úgy csinál, ahogyan azt a megbízói és a kuncsaftjai szeretnék; nincs problémája a határidők betartásával, sőt, a nap 24 órájában a világ bármely pontján munkára fogható – és még csak nyafogni sem fog, ha túldolgoztatják.

Esetében azzal sem kell bajlódni, hogy kameraképessé tegyék: nem szükséges fotós stáb, hogy ideális képek készülhessenek róla.

„A megélhetésünk érdekében csináltuk, és hogy ne függjünk más emberektől, akiket az egójuk irányít, ragaszkodnak a saját rigolyáikhoz, és csak a minél több pénz megszerzésére hajtanak a pózolással” – mondta Cruz. Núnez hozzáteszi:

Akaratlanul is egy szörnyet teremtettünk. Bár kétségtelen, hogy gyönyörű szörnyet.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Aitana Lopez✨| Virtual Soul (@fit_aitana) által megosztott bejegyzés


A terv bevált, az üzlet felvirágzott: az ügynökséget elárasztották a felkérések. Azt már a legelső hónapban felismerték, hogy a közösségi médiás követők begyűjtéséhez nem elegendők az idealisztikus képek, az embereket sokkal inkább érdekli egy mindennapi élet, amit nyomon követhetnek.

Mivel ő nem élőlény, meg kellett teremtenünk neki egy valóságot, hogy az emberek azonosulni tudjanak vele. El kellett mesélnünk egy történetet

– mondja Rubén Cruz.

Ennek érdekében a külsőre hibátlan Aitana Lopezt összetett személyiséggel ruházták fel. „Sokat agyaltunk Aitanán. Azt vettük alapul, hogy a társadalom általánosan milyen tulajdonságokat tart jónak, és ezek mentén teremtettük meg őt. Ötleteltünk az ízlésén, a hobbijain, de azon is, mi volt menő az utóbbi években” – magyarázta Cruz, hozzátéve: a trendek kielemzésekor kiderült, a keleti kultúra sajátosságai világszerte nagyon elterjedtek az elmúlt időszakban, így ezt próbálták megragadni López rózsaszín hajával, valamint azzal, hogy gamerré tették.

Az ügynökség honlapján határozott, független nőként jellemzik Aitana Lopezt, aki nagylelkű és szívesen segít másokon. Bátran szembenéz a kihívásokkal és őszintén kifejti a véleményét, de nehéz mosolyt csalni az arcára, mert nagyon komplex a humorérzéke. Ami a horoszkópját illeti, „szenvedélyes skorpió”. Szabadidejében szívesen hódol hobbijainak, azaz számítógépes játékokkal játszik, koncertekre és edzőterembe jár. Ezekről gyakran posztol az Instagramján, bejegyzéseiben hajápoló termékeket forgalmazó márkákat és fehérneműcégeket jelöl meg – éppen úgy, ahogy azt a valóságos influenszerek is teszik.

A katalán ügynökség azóta hetente összeül, hogy kitalálják, miként alakuljon a virtuális influenszer élete: mi legyen a heti programja, hová utazzon, milyen képeket posztoljon – mi az, amivel maradéktalanul kielégíthető a követői kíváncsisága? Aztán mindezt a mesterséges intelligencia és különféle képszerkesztő programok bevonásával létrehozzák.

Az MI-modell pár hónap alatt akkora sikert aratott, hogy az ügynökség azóta egy második virtuális influenszert is készített, Maia Limát, aki „egy kicsit visszafogottabb, mint Aitana”. Ahogy Aitanánál, itt sem volt véletlenszerű a névadás: mindkét keresztnévben megtalálható az AI betűkapcsolat, az angol artificial intelligence rövidítése.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Maia Lima 🪐 (@limaiaaa) által megosztott bejegyzés

A robotok mégis elveszik a munkánkat?

A virtuális influenszerek megjelenése nem új keletű dolog. Még a generatív MI ugrásszerű fejlődése előtt, 2016-ban jelent meg a műfaj úttörőjének számító Miquela Sousa – ismertebb nevén Lil Miquela – az Instagramon, igaz, róla két éven keresztül nem lehetett tudni, hogy nem létezik a való világban. Előtte is sokan követték, de a népszerűsége azután lőtt ki igazán, hogy „felvállalta” mesterséges mivoltát. Az örökké tizenkilenc éves influenszer jelenleg 2,6 millió követővel rendelkezik.

A Shudu nevű számítógépes modellt egy, a divatszakmából kiábrándult fotós, Cameron-James Wilson hozta létre 2017-ben. Elmondása szerint elege lett abból, hogy valós emberekről készült képeket retusált egészen addig, mikor már az azokon szereplők valós arcát jóformán fel sem lehetett ismerni. Így inkább megteremtett egy művi karaktert (fő inspirációforrása a dél-afrikai hercegnő Barbie-baba volt), akit 3D-s animációs eszközök segítségével hibátlanra tökéletesített.

Lil Miquela, Shudu és társaik egyre többen vannak és egyre valóságosabbnak tűnnek. Mára valódi versenytársaik lettek az emberi influenszereknek: óriási követőbázist tudnak felépíteni, világmárkákkal dolgoznak együtt, ráadásul szinte képtelenek hibázni.

Jelenleg úgy tűnik, a konkurencián kívül minden érintett csak jól jár a virtuális influenszerekkel. Rubén Cruz szerint azért tökéletes reklámarcok a digitális modellek, mert „személyük” könnyebben összeegyeztethető a márkaértékekkel, és jobban lehet velük hosszú távra tervezni, nem kell őket elbocsátani, ha többé már nem tudnak vagy akarnak együttműködni velük. Ezen kívül az ügynökségeknek és a tartalomgyártókat alkalmazó cégeknek szintén jobban megéri anyagilag velük hirdetni.

Aitana Lopeznél például 1000 eurónál is többe kerül egy reklám, alkotója szerint akár 10 ezret is kereshet egy hónapban, de átlagosan 3000 a havi bevétele. Nemrég egy sportmárka arca lett, és kereset-kiegészítésként fehérneműs képeket tölt fel magáról az OnlyFanshez hasonló Fanvue nevű oldalra. Ezen a platformon egyébként nemcsak hogy elfogadott a mesterséges intelligencia által generált tartalmak közzététele, egyenesen támogatott is.

A cégek – költségeik csökkentése mellett – a láthatóságuk növelése érdekében is alkalmaznak virtuális influenszereket. Utóbbira jó példa a H&M egyik 2022-es kampánya, amiben Kuki, egy rajzfilmszerű karakter olyan ruhákat hirdetett, amiket a vásárlók a valóságban is megvásárolhattak. A promóció sikeresnek bizonyult, a Meta által készített esettanulmány szerint tizenegyszer több ember emlékezett utólag arra, hogy látta az általa promózott reklámot – szemben a hagyományos hirdetéssel. A Business Insider azonban felhívja a figyelmet, hogy a reklám-visszaidézés magas aránya valószínűleg nem Kuki professzionalizmusának vagy népszerűségének köszönhető, hanem annak, hogy az emlékezetes és addig soha nem látott reklámkampány jobban megmaradhatott az emberek fejében.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Kuki (@kuki_ai)

Virtuális influenszerek: pró és kontra

A virtuális influenszermarketing mellett szól, hogy egyelőre az újdonság varázsával hat, költséghatékonyabb, és a mérőszámok alapján hatásos is, a jelenségnek azonban bőven akadnak kritikusai. E tábor szerint a digitálisan megalkotott modellek irreális tökéletessége negatívan befolyásolhatja a médiafogyasztókat, ugyanis

olyan elérhetetlen ideát mutatnak, amit földi halandónak lehetetlen elérnie – egyszerűen azért, mert az nem is létezik.

Még a hús-vér influenszereket is gyakran éri a vád, hogy hamis képet festenek magukról, az életükről, de még mindig reálisabb célkitűzés, ha valaki rájuk szeretne hasonlítani, mint egy olyan „lényre”, aki nem öregszik, egyszerre tud ott lenni a világ bármely pontján, és nincs szüksége semmire ahhoz, hogy permanensen minden porcikája kifogástalanul nézzen ki.

Egy fotorealisztikus robottal lehetetlen versenyezni, szóval mi értelme próbálkozni?

Mások nem tartják jó példának a virtuális modellekről kialakított, erősen szexualizált képet. Az Aitana Lopezt megalkotó ügynökségnek az a válasza, hogy ők csak követik az iparágban jelenleg uralkodó normákat, trendeket, és ugyanolyan tartalmakat posztolnak, mint amiket az élő tartalomgyártók is közzétesznek. „Ha nem alkalmazkodnánk a bevett gyakorlathoz, a márkák nem keresnének minket. Ahhoz, hogy változzon a felfogás, először a márkák látásmódjának kell változnia. A világ általánosságban szexualizálódott” – vélekednek, lesöpörve magukról bárminemű felelősséget.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Shudu (@shudu.gram) által megosztott bejegyzés


Emily Pellegrini (felnőtt tartalmakat gyártó MI-influenszer) készítője névtelenségbe burkolózva azt mondja:

a mesterséges intelligenciának rengeteg nagyszerű előnye van, de közben nagyon veszélyes is.

A technológia legveszélyesebb felhasználási módjaiként a deepfake-et (Taylor Swift pont ezért került nagyon méltatlan helyzetbe nem is olyan régen) és a gyerekpornográfiát említette, melyekért reményei szerint a minél közelebbi jövőben kemény büntetés jár majd. „Szigorú szabályozásra van szükség, és arra, hogy az alkotók mindig képben legyenek a legfrissebb jogszabályokkal és előírásokkal” – tette hozzá.

Egy ideális világban a mesterséges intelligenciát mindenki törvényes kereteken belül hasznosítja, és a társadalom helyén tudja kezelni a technológia produktumait. Ha ez nem is valósul meg maradéktalanul, annyi elmondható, hogy a virtuális influenszerek inkább hajaznak videójátékos karakterekre, mint „a szomszéd lányra”.

Így kevésbé valószínű, hogy hosszú távon ugyanolyan hatást tudnak elérni, mint egy jó génekkel megáldott lány az Instagramon, akinek, bár van néhány pattanása, de azok emberközelibbé teszik a követői számára.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik