Nemrég azzal kapcsolatban írtunk Brasch Bencéről, hogy eljegyezte barátnőjét, Márkus Lucát. Most a színész-énekes a Sláger FM egyik műsorában volt hallható, ahol áttekintette eddigi karrierjét, néhány érdekes megjegyzést is fűzve bizonyos állomásaihoz. Ahogy mondta, mikor a Csillag születik című tehetségkutatóba bekerült, felfoghatatlan mértékű rajongás zúdult rá.
Bementem egy épületbe úgy, hogy senki nem ismert. Majd lement az adás és lett vagy ezer jelölésem az Iwiw-en.
A zeneiparban nem találta a helyét:
Közös volt a menedzsmentünk Fluorral és SP-vel, de valahogy mindig azt éreztem, hogy mindig Krisztián volt az, aki ki volt emelve, hogy mindent a legjobban csinált. Ő szöveget írt, táncolt a koncerteken, én viszont nem. Jöttek ki új dalaim, dolgoztam, de valahogy csak sodródtam. Sosem volt kijelölve az irány és elkezdtem magam nem jól érezni.
Elmondta, hogy a színház felé vette az irányt.
Akkor egyre gyakrabban fordult elő, hogy inkább elmentem az Operettbe 5000 forintért zászlótartónak, minthogy bevállaljak egy koncertet. Ez a kiadónak sem volt jó, így elváltak útjaink. Évekig kispadoztam a színházban, majd kaptam egy nagyobb szerepet, amiben beváltam és így egyre több szerep talált meg. Aztán felvételiztem a Színművészetire, ahova fel is vettek, ám mindent elölről kellett kezdenem. Az albérletet kollégiumra cseréltem, egy darabig a jogdíjakból éltem, de ez viszonylag hamar elfogyott.
