Elizabeth Olsen az elmúlt egy hónapban mindenhol jelen van az interneten, merthogy januárban indult el a Marvel gyártotta sorozat, a WandaVízió. Az elmúlt napokban Olsen nevét a Twitteren is felkapták, de nem a produkció miatt, hanem azért, mert rengetegen csak most jöttek rá, hogy a színésznő az Olsen ikrek húga. Elizabeth Olsenről eddig itthon sem lehetett sokat hallani, ezért arra gondoltunk, megnézzük, milyen karriert futott be és milyen gondolatokat oszt meg az interjúk során – már amikor ad, de erről később.
Színészi karrierje hétévesen indult be: kisebb szerepeket játszott a Vadnyugati galiba című filmben, valamint a Bír-lak című sorozatban, melyekben nővérei, Ashley és Mary-Kate Olsen játszották a főszerepet. Ettől függetlenül Olsen szerint ez nem számít bele saját filmes karrierjébe, sőt, kifejezetten igyekszik elhatárolódni tőle. Párszor már elmondta, mennyire irritálja, ha szóba kerül ez a téma.
Idegesítő, amikor arról kérdezgetnek, hogy kiskoromban döntöttem-e el, hogy színész akarok lenni, miután szerepeltem abban két produkcióban. Általában visszakérdezek, hogy mire gondolnak, mert nekem fogalmam sincs. Annyira kicsi voltam, nem is emlékezhetek rá
– mondja. Egy másik interjúban hozzáteszi, azóta beszélhetünk színészetről az ő esetében, hogy másodéves egyetemista lett, hiszen akkor már tudatosan játszott. Hétévesen csak azt csinálta, amit kértek tőle, azt pedig jóindulattal sem tudja igazi színészi munkának nevezni.
Tízévesen Olsen részt vett négy különböző film meghallgatásán, de annyira utálta a procedúrát, hogy ott akarta hagyni a szakmát. Az apja azt mondta neki, minden további nélkül támogatja, de előtte írjon egy listát, amire felvezeti az előnyöket, illetve a hátrányokat, és ami alapján mérlegelni tud, hogy a legjobb döntést hozza meg. Szerinte nincsen rémesebb annál, mint amikor egy szülő próbálja mindenhova benyomni a gyerekét a szórakoztatóiparban, legyen az film, zene vagy színházi előadás, miközben ő láthatólag nem élvezi. A szüleivel kapcsolatban szerencsésnek érzi magát, mert mindenben támogatták őket anélkül, hogy rá és testvéreire erőltettek volna bármit is. Szabad kezet adtak lányaiknak minden döntésben, és bármit csinálhattak abban az esetben, ha szenvedéllyel és teljes átéléssel álltak neki.
Oroszországtól a Sundance Filmfesztiválig
Egyetemista kora előtt eszébe sem jutott, hogy híres legyen, mivel úgy érezte, hogy Hollywood és a média nagyon rosszul bánik nővéreivel, ő pedig nem szeretné, ha több tucat lesifotós követné mindenhova minden nap, ahogy azt sem élvezte, hogy a magánéletüket kiteregették az újságok. Egy interjúban elmesélte, tinédzserkorában nem akart híres lenni, mert amikor a nővérei tizennyolc évesek lettek, egy perc nyugtuk sem volt a média miatt. Ez nagyjából a kétezres évek elején volt, és érdemes tudni, hogy 2004-ben minden újság Mary-Kate Olsen evészavarával viccelődött, azt találgatta, hogy anorexiás-e, érzéketlenül kezelve a nyilvánvalóan érzékeny témát.
Mindenhova követtek a lesifotósok, még akkor is a nyomunkban voltak, amikor csak vásárolni mentünk. Mary-Kate és Ashley egyszer majdnem autóbalesetet szenvedett miattuk, én nem akartam ennek a része lenni, hogy én se tudjak kilépni az utcára anélkül, hogy bujkálnom kelljen. Úgy gondoltam akkor a hírnévre, mint valami rettenetes, ördögtől való dologra.
Középiskola után a New York Egyetem művészeti szakán tanult, egy szemesztert pedig Oroszországban töltött, ahol megismerkedett az orosz színművészettel, de úgy döntött, Európa helyett inkább Los Angelesben próbál szerencsét. Conan O’Briennek azért bemutatta, hogy tud szitkozódni, mivel nyilván megtanulta a legfontosabb káromkodásokat oroszul.
2011-ben jelent meg egy alacsony költségvetésű film, a Martha Marcy May Marlene, amiben egy szektából menekült lányt játszik, aki hosszú idő után visszatér a családjához. Az alakítása több jelölést hozott neki, a Sundance Filmfesztiválon debütáló film elismerő kritikákat kapott, ami megnyitotta előtte a kapukat, hogy a vígjátékokat kikerülve egyből a komoly szerepek közül mazsolázhasson. Ezt követően szerepelt horrorfilmben, thrillerben, de még a japán Oldboy című film amerikai verziójában is kapott egy karaktert Josh Brolin mellett. Aki látta a Godzilla filmklasszikus remake-jét, szintén láthatta benne Olsent. 2011-től kezdve nem volt olyan év, amikor ne mutatták volna be egy filmjét. Az áttörő sikert csak a képregény ihlette karaktere, a Skarlát Boszorkány hozta meg 2015-ben, a Bosszúállók: Ultron kora című filmben. Karakterével már korábban feltűnt egy rövid jelenet erejéig, az Amerika Kapitány: A tél katonája végén is. Szerepelt még az Amerika Kapitány: Polgárháború, Bosszúállók: Végtelen háború, valamint a Bosszúállók: Végjáték filmekben. Pont jókor csatlakozott a Marvel-univerzumhoz, ugyanis a filmsorozat utolsó része átvette a kasszasikerek listájának első helyét, és minden addigi képregényes filmnél sikeresebb lett.
Belépő Hollywood elitjébe
Olsen annak ellenére, hogy hivatalosan is belépett az A listás sztárok közé, nem szeretné, ha nővéreivel azonosítanák, viszont tisztában van vele, hogy nélkülük nem kapta volna meg azokat a szerepeket, vagy csak nehezebben, amelyeket eljátszhatott. Egy interjúban elmondta, tudja, hogy a nepotizmus jelen van a karrierjében, de szeretné önállóan elérni a sikereit, nem pedig azért, mert ismert a vezetékneve. Ez annyira zavarta, hogy tinédzser korában eldöntötte, ha színésznő lesz, megváltoztatja a vezetéknevét Chase-re, amit végül sosem tett meg, mert túlságosan szereti a családját, és nem akarta, hogy azt gondolják, szégyelli őket.
Ha belépek egy szobába, az embereknek már előre megvan a véleményük rólam. Mindig is nagy nyomást éreztem magamon, hogy bebizonyítsam a környezetem számára, hogy én is felérek a névhez. A nepotizmus egyik legrosszabb velejárója az állandó félelem, hogy nem érdemled meg a szerepet vagy munkát, amit megkapsz.
Ha lehet, inkább nem telefonozik
A nővérei példájából tanulva egész életében tudatosan kezelte a közösségi média oldalait, ahogy az is ritkaságnak számít, hogy komolyabb hangvételű interjút ad, a magánéletét pedig foggal-körömmel védi a nyilvánosság elől. Saját Facebook-oldala sosem volt, az Instagramra pedig csak azért regisztrált 2017-ben, hogy népszerűsítse a projektjeit, de tavaly onnan is letörölte magát. 2018-ban arról beszélt, megbánta, hogy beadta a derekát, úgy fogalmazott, nem érezte, hol a határ a még megosztható és a már túl személyes posztok között. A közösségi média jelenlétét élvezeti faktor helyett inkább stresszként élte meg.
Annyi minden történik, természeti katasztrófák, tömeggyilkosságok, halálozások, muszáj, hogy megálljunk egy percre, hogy feldolgozzuk a rengeteg információt. Szeretek újságot olvasni, podcastokat hallgatni, azt viszont nem tudom eldönteni, hogyan kellene az interneten kommunikálni, miről kéne véleményt mondanom, miről nem. Nem hiszem, hogy valaha is regisztrálni fogok újra a platformra.
Elizabeth Olsen egyike azon színészeknek, akik utálják, ha az anyakönyvezett keresztnevükön hívják. Nincs egyedül: legutóbb Anne Hathaway-ről derült ki, hogy világéletében Annie-nek szólították. Elizabeth helyett Olsen is a Lizzie-t szereti, így hívja őt például Carla Music séf is, akivel egy videó keretein belül egymásnak háttal állva főznek meg egy menüt Olsennel, hogy kiderüljön, milyen szinten mozog a színész főzőtudománya.
És hogy Elizabeth Olsen mennyire félti a magánéletét, jól mutatja, hogy 2019-ben hozták először hírbe pasijával, Robbie Arnett zenésszel, amikor eljegyezték egymást. Kiderült, hogy ekkor már három éve egy párt alkottak.
