Kadarkai Endre Egyszóval című műsorában kérdezte Ambrus Attilát, aki a börtönéveiről a jelenéről és az anyjával való viszonyáról is mesélt.
Anyám nagyon hamar lelépett, másfél éves voltam, amikor otthagyott. Apám sokkal idősebb volt, ivott és konkrétan le voltunk tojva családilag. Ettől besokallt anyám és lelépett, de ami a legnagyobb baj, hogy ezután egy szektának a tagja lett. A vallás elvitte egy teljesen más irányba és ez mai napig nyomon követi az életemet, mert az esküvőmre se volt hajlandó eljönni
– mondta Ambrus, aki azt is hozzátette, az elmúlt évtizedekben sok esélyt adott az anyjának, de a visszautasítása az utolsó csepp volt a pohárban, ezért négy éve nem is beszéltek egymással.
Én mindent megbocsátottam neki, pedig soha nem állt mellém, soha nem foglalkozott velem, de úgy voltam vele, hogy ez egy komplexebb történet annál, hogy csak az anyámat hibáztassam. Aztán volt egy pont, amikor tulajdonképpen lehúztam a térképről. Ez egy fontos esemény volt az életemben, először nősültem és utoljára és azt kértem az anyámtól, hogy kísérjen az oltárig, 10 métert, de mondta, hogy ő ezt vallásilag nem tudja hova tenni és csak a vacsorára jönne. Akkor azt mondtam, soha többé nem akarom látni. Megint kihátrált mögülem, pedig egy szülőnek legalább ennyiben illene felvállalnia a gyerekét.
Kiemelt kép: YouTube/Kadarkai Endre
