Nálunk is vannak problémák a családdal, vagyis a párom szüleivel. A pasim (32 éves) azt mondja, én (28 éves) beképzelem, de azt érzem, hogy folyton piszkálnak. Mindig kell lennie valaminek, amivel kiborítanak, és a végén természetesen én leszek a rossz a párom szemében. Nem bírom már, és olyan bunkó beszólásaim vannak, hogy már magamtól is undorodom! Minden karácsonykor van valami: például, hogy miért sütöttem, miért nem voltunk velük szenteste, miért nem oda mentünk először, satöbbi. Annyira meg akarok felelni nekik, annyira vártam a dicséreteket, és nem az volt amire számítottam. Az anyagi dolgaink is rendszeres téma. A páromat is állandóan megbántják a tudtukon kívül, és egyszerűen már nálam telik be lassan a pohár. Már nem megyünk minden hétvégén hozzájuk, van saját életünk, és ezt is arra fogják, hogy miattam nem megyünk. Sokszor gondolkodom azon, hogy miért van ez így? Mit tettem én ellenük? Tudom, ha más lenne a párommal, akkor őt sem kedvelnék. Tényleg próbálok türelmes lenni, de már nem megy. A páromat nem szeretném elhagyni, mert nagyon szeretem, és tudom, hogy nem velük kellene foglalkoznom, de valahogy nem tetszik, hogy nem kedvelnek, amikor mindent megteszek, hogy kedveljenek.
Az olvasói levelet Gréta küldte nekünk (természetesen ez álnév) az anyós-após témában, amivel kapcsolatban igen kevés levél érkezett hozzánk, várjuk a továbbiakat.
Mit lehet tenni?
Mindenkiben él a vágy, hogy azok, akiket igazán szeret a környezetében, elfogadják és viszont szeressék. Ez leginkább a párválasztásban mutatkozik meg. Ha a család, a barátok elfogadják az új szerelmet, akkor a pár arra kap visszaigazolást, hogy jól választottak, jó döntést hoztak, és mindenki boldogan él, mint a mesében. Ideális esetben ennek kellene történnie, és akkor nem lennének anyósviccek, sok esetben viszont ritka, hogy ez könnyen megy. Amikor a választott partnert nem fogadja el a szűk család, mindenki számára nagyon nehézzé válhat az élet — ilyenkor nem lehet bűnbakot találni, kinek a hibája, hiszen mindenki tesz egy kicsit arról, hogy rossz legyen.
Megtörténik, hogy olyanok a partner szülei, hogy zsigerből utálatot váltanak ki valakiből, és fordítva. Nem vagyunk egyformák, viszont ha ez a helyzet áll fenn, akkor is vannak jogok, amikhez ragaszkodni kell. Egyáltalán nem fontos, hogy mindenki szeressen mindenkit, viszont alapvető joga mindenkinek megvan a tisztelethez. A kölcsönös tisztelet és a saját élet határainak meghúzása máris könnyebbé teheti a mindennapokat, még akkor is, ha rendszeresen fennáll az érzelmi zsarolás az anyós-após részéről. Sokféle oka lehet annak, ha a választottunk szülei mérgezik a kapcsolatot, az egyik ilyen, ami olvasónk esetében is valószínű, hogy valamiért nehezen fogadják el, hogy felnőtt a fiuk, hogy képes önálló döntéseket hozni, azaz nem ismerik el őt a szülei felnőtt szerepeiben.
A megoldás az, hogy idejében felismerjük, mivel van dolgunk, és az alapvető tisztelet mellett arra törekszünk, hogy a partnerrel minél jobb, minőségibb kapcsolatot alakítunk ki, ami számára is érzelmi biztonságot nyújt. Olyan kapcsolatot, ami mentes a játszmáktól, zsarolásoktól, fenyegetéstől, és ami a szereteten, az egymás iránti szerelmen, a szívességeken, a segítségnyújtáson, a köszönömökön és a bocsánatokon is alapul. Ha valaki olvasónkhoz hasonlóan nehezen boldogul az anyóssal, apóssal, akkor a legjobb, amit tehet, hogy az elvárásait végiggondolja:
- Milyen viselkedést várt el, és miért?
- Lehetséges, hogy a saját családján belül sem kapta meg az elismerést, és most a partner családjával szeretné pótolni?
- Vagy van bármi más oka?
A megfelelési vágy egy ideig természetes, viszont idővel hatalmas elvárásokat támaszthatunk egymás iránt, ami csak csalódással jár — minél többet várunk el valakitől, annál biztosabb, hogy padlóra kerülünk. A párkapcsolatot az ilyen irreális elvárásoktól a partner szülei felé és az olvasói levélben írt viselkedéstől inkább óvjuk: vannak kommunikációs technikák, amik segíthetnek a családdal való ártalmas légkört a helyére tenni. Ehhez pedig ajánlott Susan Forward Mérgező anyósok és apósok című könyvét elolvasni, amiben lépésről lépésre olvashatunk technikákat erre a helyzetre.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta
