Januárban állt át a cég az új bérezésre. Golhovics Gábor, a HDSZ helyi elnöke szerint úgy tűnik, hogy jól vizsgázik az új rendszer, a bérek, ha enyhe mértékben is, de felfelé másznak.
Vége a kaparj, kurtának
Nem elég, ha egy munkás 120%-ot teljesít, ebben ez esetben nem kap még prémiumot. Az egész csapatnak kell annyit dolgoznia, hogy a részleg eredményei javuljanak. Ha ez teljesül, akkor minden dolgozó megkapja a plusz 2 százalék bónuszt. Így arra serkentik az alkalmazottakat, hogy egymást is buzdítsák a munkára.
Enyhe béremelkedés
Januárban tették le az alapjait az új rendszernek. Minden dolgozó megkapta a munkavégzés helye szerinti besorolását. Úgynevezett homogén csoportokat hoztak létre, az alacsonyabb fizetések felfelé kúsztak. A minimálbérekhez nem nyúltak, de ilyen bérezésű csupán az udvarosi munka, és a hasonló, szakképesítést nem igénylő munkakör. A szakmunkát végzők bére átlagosan 3-5 százalékkal emelkedett, de ahogy Golhovics Gábor kifejtette, ez azt jelenti, hogy volt olyan dolgozó, akinek ennél nagyobb mértékben emelkedett a fizetése, volt olyan, aki ugyanannyit kap kézhez. A béreket, ugyanis, személyre szabottan határozták meg az év elején, az előző év átlagát alapul véve.
Kisebb korrekciók kellettek
Az átállás nem ment zökkenőmentesen, de fél év alatt nagyjából kiigazították a hibákat. Volt olyan eset, hogy a dolgozó 2012 – ben nem csak 800, de alacsonyabb óradíjú részlegen is dolgozott. Januártól ennek átlagát számolták ki számára a besorolásnál, ugyanakkor az idei részlegénél végzett munka 800 forintos besorolású. Ezeket a gondokat orvosolták mostanra.
Csak Szegeden „dőzsölnek”
A kívánatos az volna – mondta a szakszervezeti vezető – ha a vidéki üzemek dolgozóinak bérét kiegyenlítenék, hiszen ma még kevesebbet keres az, aki az alsómocsoládi, bajai üzemekben dolgozik, holott ugyanazt a munkát végzik, mint szegedi kollégái. A csoportos teljesítmény bérezésről szólva Golhovics azt mondta, hogy Nyugat Európában már természetes a hasonló bérmegállapítás. Magyarországon egy új szemléletet kell még kialakítani, tudomásul kell venni, hogy a cég nyereségességétől függ a dolgozók jóléte. Az ideális persze az volna – tette hozzá az érdekvédő – ha a húságazat egészét érintő áfa-kérdést rendezné a kormány. Mindenki jól járna.
