A Föld körüli útján lévő fiatal Charles Darwin volt, aki először az argentin marhapásztorokról hallott a már ismert nandunál valamivel kisebb méretű, délen élő futómadárról. A nevet természetesen nem a szerénységéről ismert tudós, hanem egy kortársa adta a madárnak.
A Darwin-nandu Argentínában, a Rio Negro folyótól délre, valamint Chilében és Patagóniában él, alacsonyabban fekvő, száraz, füves területeken. Az ott élők nemcsak húsa miatt vadászták, hanem azért is, mert a legelő háziállataik riválisaként tekintettek rá. Ennek következtében északi alfajaik mára veszélyeztetettekké váltak. Főként növényevő madár, igaz, szívesen elfogyaszt kisebb állatokat is. A kakasok több tojóval állnak kapcsolatban, azonban azok tojásait maguk költik ki. Ekkor kifejezetten agresszívé válnak, még az embert is megkergethetik.
A Szegedi Vadaspark nemzetközi törzskönyvi program keretében tartja a fajt, amelyet egyelőre egy Olaszországból érkezett kakas képvisel. Természetesen céljuk az, hogy tojó, illetve tojók is érkezzenek a madár mellé. Viszonylag ritkának számít, a világ mindössze 31 állatkertjében tartják 84 egyedét.
A látogatók is találkozhatnak a rendkívül harciasan viselkedő Darwin-nanduval, amely a vikunyákkal osztja meg kifutóját.
- További részletek a Vadaspark honlapján olvashatók
