Katalin – polgári nevén Kate Middleton – ikerterhességének lehetőségét annak nyomán vetették fel a brit sajtónak nyilatkozó szakértők, hogy a cambridge-i hercegnő a nagyon heveny terhességi rosszulléteket okozó hyperemesis gravidarum nevű tünetegyüttestől szenved, és emiatt a múlt hónapban többnapos kórházi kezelésre is szorult.
A brit lapok által megszólaltatott szakértők szerint ez a szindróma a várandós nők 0,5-1 százalékát érinti, és a tünet ilyen heveny változatától szenvedő terhes nők esetében az átlagosánál kétszer-háromszor nagyobb az esélye az ikerterhességnek, mivel a rosszulléteket okozó terhességi hormon megnövekedett mennyiségét egynél több magzat jelenléte is okozhatja. A brit királyi családnak a trónhoz ennyire közeli szintjén még soha nem születtek ikrek, és azonnal felmerült a kérdés, hogy ha Katalin hercegnő ikreknek adna életet, az utódok közül ki örökölné majdan a koronát. Brit alkotmányjogi hírmagyarázók szerint ebben az esetben is az egyszerű születési sorrend döntene: az újszülöttek közül az lenne a trón várományosa, amelyik először a világra jön.
A hercegi pár első gyermeke lesz a jelenlegi uralkodó, II. Erzsébet királynő harmadik olyan leszármazottja, aki majdan örökli tőle a koronát. A trónöröklési sorban ugyanis a királynőt fia, Károly walesi herceg követi, utána pedig Károly és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, vagyis Vilmos következik.
A brit kormány által nemrégiben elindított reformfolyamat alapján Vilmos és Katalin első gyermeke mindenképpen az Egyesült Királyság uralkodója lesz édesapja után, függetlenül attól, hogy fiúnak vagy leánynak születik. A tervezett törvénymódosítások ugyanis várhatóan felszámolják azt a több évszázados diszkriminatív trónutódlási előírást, amely szerint az uralkodó elsőszülött fia előnyt élvez a trónöröklésben, akkor is, ha van idősebb leánytestvére.
A módosítások nyomán az sem lesz akadálya a majdani hercegi utód megkoronázásának, ha történetesen katolikus házastársat választ magának.
A holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó törvényalkotási aktusaként, 1701-ben kelt trónöröklési törvény, az Act of Settlement – néhány más vonatkozó jogszabállyal együtt – intézkedik a mai napig arról, hogy Angliának ne lehessen katolikus uralkodója, sőt még olyan sem, akinek a házastársa katolikus, ám a brit kormány kezdeményezte ennek a törvénynek a megsemmisítését is.
II. Erzsébet királynő a múlt héten még további emancipációs kezdeményezéseket is tett saját hatáskörében, külön uralkodói pátenst adott ki ugyanis arról, hogy ha Vilmos és Katalin első gyermeke leány lesz, akkor is megillesse őt a királyi fenség megszólítás és a hercegnői rang.
A pátenssel az uralkodó visszavonta saját néhai nagyapja, V. György király 1917-ben kelt dekrétumát, amely gyakorlatilag kizárta a mindenkori trónörökös leányleszármazottait a királyi fenség megszólítás és a hercegi rang kiváltságából.
Az akkori rendelet szerint ugyanis ezek a titulusok csak az uralkodó gyermekeit, az uralkodó fiának gyermekeit, valamint a férfi trónörökös elsőszülött fiának elsőszülött fiát illették meg.
