Harold Hackett palackpostáit fogták már ki Afrikában, Európában – Nagy-Britanniában, Franciaországban, Hollandiában és Oroszországban -, valamint Amerika számos keleti parti városában vagy éppen a Bahamákon.
Egy palackpostája 11 év alatt jutott el Izlandra, ugyanennyi időre veszett nyoma egy másik üzenetének, amelyet végül Norvégiában fogtak ki. De volt olyan palackja, amely hét év után ért partot Skóciában – sorolta a BBC-nek a kanadai férfi, bevallva: soha nem gondolta volna, hogy ennyi választ kap.
Mint az különös hobbijából is kitűnik, Harold Hackett szereti a régi kommunikációs módszereket, ezért még telefonszámát sem írja bele az üzenetekbe. “Akkor mindenki csak felhívna, nem kapnék leveleket, nem lenne a gyűjteményem sem” – jegyezte meg.
Az elmúlt évek során folyamatosan bővülő kollekcióban a levelek, képeslapok, üdvözlőlapok, rajzok mellett szuvenírek, de még karácsonyi ajándékok is akadnak. A válaszok azonban nem mindig vidámak. Hackett elmesélte például, hogy egy skót asszony képeket küldött neki három fiáról, akiket egy viharban veszített el, amikor a hajójuk felborult.
A középkorú férfi műanyag palackokban indítja útjukra az üzeneteket, amelyeket színes papírra fénymásol. A szöveg mindig ugyanaz, csak a dátum változik.
A palackok “postázásához” Hackett kivárja a nyugati, délnyugati szelet, mert csak azok viszik megfelelő irányba üzeneteit. A vízbe dobott palackok 7-8 mérföld után már a különböző áramlatokkal utaznak tovább a világ különböző részeire. Vannak olyan hetek, amikor 200 palackpostát is útra bocsát, van, amikor egyet sem. Mint mondja, egészen haláláig folytatni akarja a különleges “levelezést”.
