Bár a természetvédelmi mentőközpontba érkező madarak jelentős része elárvult bagolyfióka, így nem szokatlan, ha időnként a nemzeti parkok szakemberei, vagy éppen a segíteni szándékozó állatbarátok megjelennek egy doboznyi fészekaljjal, mondta Endrédi Lajos, az állatkert munkatársa az MTI-nek.
Idén azonban igen sok, különböző korú és fajú bagolyfiókát kell felnevelnie az állatkert gondozóinak. A többségük erdei fülesbagoly (Asio otus), de érkezett a mentőközpontba macskabagoly (Strix aluco) és kuvik (Athene noctua) is. Jelenleg tizenkilenc füles-, három macskabagoly és hat kuvikfióka nevelkedik Szegeden.
Többségük már önállóan képes táplálkozni, így számukra csak a lakomát fehér egereket vagy patkányokat kell föltálalni, de akadnak olyan nagyon fiatal, illetve sérült egyedek, melyeket még etetniük kell a gondozóknak.
A bagolyfiókák egészen addig maradnak az állatkertben, míg biztosan meg nem tanulnak repülni, ez akár több hónapba is beletelhet. Ezt követően az állatokat természetes élőhelyükön engedik szabadon. A Természetvédelmi Mentőközpont létesítésének és működtetésének legfőbb célja ugyanis a vadon élő állatok megmentése, az ideiglenesen fogadott állatok mielőbbi visszajuttatása a természetbe. Tavaly a vadasparkban fogadott, segítségre szoruló állatok 60 százaléka vissza is került élőhelyére közölte a szakember.
Szegeden külön gondozó foglalkozik a mentett állatokkal, és az állatorvosi vizsgálatok, beavatkozások is tetemes költséggel járnak. A vadaspark e természetvédelmi tevékenységét jelenleg európai uniós támogatással végzi, egy pályázatnak köszönhetően, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Parkkal és a vajdasági Palicsi Állatkerttel közösen nyert el – mondta Endrédi Lajos.
