Ha bárki rámegy Kiss László Wikipédia-oldalára, olvashat az ügyről, márpedig az életrajzot nem ma írták
– mondta Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke szerdán reggel a Mokkában arról, hogy kedden kiderült: az úszóedző 1961-ben csoportos nemi erőszakban vett részt, ami miatt börtönben is ült. Gyárfás ezzel azt akarta érzékeltetni, hogy Kiss ügyéről sokan tudtak.
Csakhogy a Wikipédia szócikkei nem lezárt szövegek – az internetes enciklopédia lényege, hogy bárki bővítheti újabb részletekkel a szócikkeket, a módosítások pedig bekerülnek, ha azokat a moderátorok jóváhagyják. Minden szócikkhez tartozik laptörténet, így vissza lehet nézni, hogy mikor, mit módosítottak.
Megnéztük Kiss László Wikipédia-szócikkének laptörténetét, így kiderült, hogy ahhoz január 10-e óta nem nyúltak, egészen április 5-ig, amikor nyilvánosságra került az úszóedző bűnügye. A közösségi enciklopédia arra is lehetőséget ad, hogy összehasonlítsuk, milyen eltérések vannak két változat között.
A január 10-i állapotot a jelenlegivel összehasonlítva világosan kiderül: a Kiss Lászlóról szóló Wikipédia-szócikkbe csak kedd este 19 óra után került bele az a rész, amely a csoportos nemi erőszakra vonatkozik. Alább látható az összehasonlítás:
Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke a 24.hu érdeklődésére elmondta: ő azelőtt nézett rá az internetes közösségi enciklopédiára, hogy szerda reggel elindult volna a Mokkába, akkor olvasta a bejegyzést, amiről nem tudta, hogy egészen friss. Az elnök megjegyezte: ettől még az úszók világában ismert volt Kiss László szövetségi kapitány 55 évvel ezelőtti bűnügyi története.
Gyárfás a valóban furcsa módon és időpontban kirobbant eset kiszivárogtatóját nem nevezte meg, de utalt arra, hogy sejti, ki állhat a múlt felhánytorgatása mögött.
Az atv.hu megszólaltatta Hornyák Viktor úszóedzőt. Ő az, aki a Magyar Úszószövetség 2015-ös elnökválasztásán egyedüli ellenjelöltje volt Gyárfásnak, de alulmaradt vele szemben.
Az atv.hu a hajdúszoboszlói edzőt idézve úgy fogalmaz:
Kiss László le sem töltötte a börtönbüntetését, másfél év múlva szabadult, mert egy befolyásos női olimpikon közbenjárt érte. A szakember szerint gyanús lehet, hogy Kisst az 1963-as amnesztia évében engedték szabadon, hiszen a rendelet nem terjedhetett ki a visszaesőkre, illetve a köztörvényesekre. Hornyák utalt arra, hogy több történész, illetve kutató véleménye szerint ezen időszakban megugorhatott az állambiztonságiak közé beszervezettek száma.
