Mint ismert, Rakonczay decemberben vágott neki az Atlanti-óceánnak, majd miután megszakadt vele a kapcsolat, hetekig nem tudta senki, él-e még a kenus. Végül március 26-án érkezett a hír, Antiguán kikötött, ám túltejsesítette az általa kitűzött célt, mivel az eredetileg tervezett 80 nap helyett váratlanul csak 60 kellett a táv megtételéhez.
Helyszíni információink szerint azonban a hazavontatás közben Szeremley Huba hajója, az Elizabeth vitorlás elhagyta a kenut, amely a tengerbe veszett, pedig a tulajdonos, Fa Nándor szerint elsüllyeszthetetlen. Rakonczayék jelenleg még hallgatnak, és semmit nem cáfolnak.
A vitorlás az Azori-szigetek kikötőjében pihen, már a Vitéz nélkül (Fotó: facebook.com)
A Facebookon már Rakonczay hazajövetele után nem sokkal létrejött egy csoport amely Rakonczay-kételkedőknek hívja magát, és a páratlan sportteljesítmény tisztaságát kérdőjelezik meg az ellentmondásos történetek miatt. Azért hozták létre külön az oldalt, mert a hivatalos Rakonczay óceánátszelős oldalról több kételynek hangot adó hozzászólást törtöltek.
Az oldalon már a mai hír előtt napokkal úgy vélték a szakértő kommentelők, hogy lehetetlen hazavontatni egy kenut, és azt jósolták, sőt, kész tényként kezelték, hogy Rakonczay hajójának a tenger lesz a sírja. Igazuk lett.
“Ez már tényleg a csoda csúcsa ! Huba Úr vitorlásával hazahúzza a Vitézt. Keresztül az Atlani-óceánon, keresztül a Földközi-tengeren majd egy halvány kanyarral befordul az Olasz csizma sarkánál és pár nap és már meg is érkezik az Adriára… ez a vállalkozás valóban Guiness rekord esélyes (kenu vontatás keresztül az óceánon Európába) és ha megvalósul akkor meg is érdemlik. A hazavontatás egy másik dimenzió, mint ahogy a nehezítés nélküli „ vissza” hazahajózás is. A Karib térségből Európába hajózni nem könnyű és veszélytelen út, főleg vontatvánnyal. Az óceánon a Karibról Gibraltár felé főleg a hullámzás iránya és szélerősödéskor annak nagyságai amik elsődlegesen nehezítik a „hazautat”. A szél iránya is sokszor kedvezőtlen de előfordulhat ebben az időszakban a szélcsend is.
A hullám átcsap a kenun, az esőt sem lesz aki kimerje, ha belefolyna, az időjárás sem lesz, lehet mindig kedvező és a sebességet is jelentősen lassítja a vontatmány stb. A biztonság érdekében és a haladós utazást gátolva valószínű, hogy teherré válik a Vitéz, illetve az, az indulás óta” – olvasható a közösségi oldalon a május 1-jei, tehát több mint egy héttel ezelőtti hozzászólás.
.bmp "Egyre több kétely Rakonczay csúcsa körül 2")
“…a hajó minden körülmények között felszínen marad. Egy egyszerű példával élve: ha kilukasztasz egy parafát, attól a belseje vizes lesz, de ettől még nem süllyed el” – nyilatkozta Fa Nándor. (Fotó: facebook.com)
A kétkedők rávilágottak arra, hogy két angol úriember Rakonczayval szinte egy időben vágott neki az Atlanti-óceánnak, és jóval később értek csak partot: nem tudták tartani a tevezett útvonalat a szél és a hullámok miatt. Nekik esélyük sem volt kikötni a tervezett helyen, a szarázföldhöz közeledve több száz kilométerrel délre sodródtak: Tommy Tippets Guadeloupe-nál délebbre kötött ki, közel 300 kilométerrel: Barbadoson, Bridgetownban. Naponta 10 km, amit csúszott, így az előre megjósolt eltéréssel ért csak célt a brit hajós.
Tommy Tippets útvonala: a brit 82 napi evezés után érte el a szárazföldet… (Fotó: system.stratumfive.com)
… aminek így örült (Fotó: 3.bp.blogspot.com)
A másik brit, Nicolas Carvajal még rosszabb pozícióban evezett, és célba érkezése előtt már több mint 500 kilométerrel délebbre volt a kelleténél, így Guadeloupe elérésére semmi esélye nem volt, célravezetőbbnek ígérkezett a kikötés Francia Guayanán. Április 18-án, közel három héttel Rakonczay után érte el célját Carvajal, aki 83 napot töltött vízen.
Tegyük hozzá, a kommunikáció velük rendben ment, semmilyen technikai problémájuk nem akadt. Mindkettőjük GPS-e működött, így online lehetett őket figyelni, hogy haladnak a szárazföld felé.
Nicolas Carvajal 83 napi evezés után tudott kikötni (Fotó: oceansolo.com)
A kétkedők éppen ezért furcsállják Rakonczay gyors célba érését, arról nem is beszélve, hogyan tarthatta a kijelölt irányt olyan viharban, amely még a kenut is felborította, ráadásul ezek szerint még az erős szél sem befolyásolta az útvonalat. További kételyekre adhat okot az, hogy miért nem látta senki az óceánon a magyart, ha tartani tudta az irányt, miért nem találták meg Szeremley Hubáék, akik keresésére indultak, ha tisztában voltak azzal, merre halad a kenu?
Egy biztosnak látszik: a Vitéz már valószínüleg az Atlanti-óceán mélyén pihen vagy leszakadva hánykolódik valahol az óceánon.
