Rögtön az első perctől magához ragadta a kezdeményezést Spanyolország. Önmagában ettől nem tudott komoly nyomást gyakorolni ellenfelére, ám jött a hidratációs szünet és sok más meccshez hasonlóan nagy hatással volt a játékra. Az ivószünetet követően rendkívül felgyorsult a spanyolok labdajáratása, ami döntőnek bizonyult. A mentálisan kissé kifárasztott osztrákok egyszer nézték csak el, hogy Mikel Oyarzabal visszalép egy középre lőtt labdánál, ez pedig elég volt hozzá, hogy tizenegy méterről a kapu jobb oldalába lőjjön.
Akár 2-0 is lehetett volna a félidei állás, ha Alexander Schlager nem tolja előbb kapufára Álex Baena szabadrúgását, majd nem védi ki Lamine Yamal ismétlését. A félidő hajrájában alaposan megdolgoztatták a kapust, de egygólos maradt a különbség.
Szünetben kettőt cserélt Ralf Rangninck és magasabb letámadásra kérhette a csapatát, de a spanyolokat nem lehetett megzavarni a labdás játékban, kényelmesen passzolgattak akármilyen létszámban és intenzitásban támadták őket osztrákok. Még két támadót hozott Rangnick, mégis a második félidei ivószünet előtt a spanyolok szereztek gólt, ezúttal Baena középre emelt labdáját fejelte a hálóba Pedro Porro.
A mérkőzés hajrájára meglehetősen hitehagyott lett Ausztria, képtelen volt érdemi ellenállásra, a hajrára már az extrákat is meghúzta Spanyolország, könnyelműen játszottak, de egy kegyelemdöfésre így is maradt idő, az egész nap kiváló labdákat osztogató Marc Cucurella védők mögé gurított labdáját Oyarzabal belsőzte a bal alsóba.
A korábbi rekordot Walter Zenga tartotta 517 perccel.
